TE BUZERANT!

Hrubík Béla: Bolondok a porondon 2023. szept. 1.

Nem szokatlan jelenség – ebben az önmagát néha egy feszített víztükrű tátrai tóban tündöklő tavirózsaként elképzelő, de annál sokkal jelentéktelenebb államban –, hogy időnként államilag fizetett pszichiátriai kezelések elől menekülve, vagy azok hatása alatt, különösen önveszélyes szökött ápoltak nyilatkoznak az állam nevében (fontosnak és nélkülözhetetlennek gondolva és kiaggva magukat) olyan dolgokról, amire a ráhatásuk körülbelül annyi, mint a kóbor wombatokon élősködő hím szúnyogok nászának a muszlim rózsaolaj minőségére és színére naplementében.

Ha ettől pontosabban szeretnénk meghatározni Rastyo Gácser bukott külügyér jellemét, már életpálya díjban részesült, sokszorosan államilag és nemzetközileg kitüntetett pszichiátereknek a szakdolgozatait kellene kutatnunk ahhoz, hogy megfelelő példákat találjunk rá, de még így is csak tehetetlenül állnánk a szakkönyvek porosodó halmai fölött, mert ez szimpla időpocsékolás lenne. És ebben a temérdek eső utáni felduzzadt folyómederként megemelkedett, választások előtti politikai hangulatban kellene értékelnünk azon kijelentését, melyet a liberális FOS (Független Objektív Sajtó) ikertornyai, a Gennyík? Nem, és a lenyugvó Napunk (remélem úgy is végzik) hoztak vörös futószőnyegen, hogy ha a Fico nevű partizány nyer, akkor akár simán odaadná Dunaszerdahelyt és környékét Orbánnak.

No, itt azért álljunk meg egy pofonra. Ha már kínálunk, csak szépen, ahogyan csillag megy az égen, akkor mindent vissza, mert nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani, márpedig a kacsamesékben Dagobert bácsi nem annyira sóher. Legalább is a végén. Ez a magyarfóbiás zakkant akarnok, akinek már a láttatásához is különleges mikroszkópot kell gyártani, nehogy rálépjen a kutya, hogy észre vedd amikor beszél, ez félti a szlovákiai magyarokat, akik jó szolgálatot tesznek ilyenkor választások előtt, különösebben a Stockholm-szindrómás hibridkoalíciókra - mint a Bodri meg a Most 231885-ra meg a Magyar Fúromra – szavazó ápoltak, mert életben és a politikai uszadék felszínén tartják folyamatosan az olyan tehetségtelen és hitvány nímandokat, akik egész életüket és jólétüket meg a jó lét, a mások hibás döntéseinek következményeire bízzák vagy alapozzák.

A rólunk, felvidéki magyarokról gondoskodó állam olyan, hogy leesik az állam, meg az állunk, ha értük jót állunk. Ebben a Fülig Jimmyk és Kvasztics Fedorok által működtetett, de a nyomukba, mint a párhuzamosok találkozásakor, soha nem érő mesebeli királyságban, nemcsak szereptévesztésben vannak az önjelölt boronahordozók, de még tehetségtelenül hülyék is egyben ahhoz, hogy megértsék, mi nem vagyunk a szlovák hímzet részei, különösebben akkor sem, amikor a „zúztava” úgy kezdi magát hirdetnyi, hogy „mislopenskínárod!”

De nincs is ebben semmi baj, hiszen mint minden ideiglenes, ez is. Szent István óta volt időnk elmélázni azon, hogyan éljünk át ilyen jelentéktelen, de annál rövidebb időszakokat is a nemzetünk életében. Most nem az a fontos, ami van, hanem ami lesz. Mindenesetre Gácser elvtárs jósnői képességének megcsillogtatása után, mi már csak egy kávét kérünk. Üdvözletként mellékelem Fülig Jimmy levelét, melyet az ország Nemzeti Elkelésének alkalmából írt a független és lakatlan Bolondság szigetek királyaként I. Rasztyonak, minden kórság és kárság élvezőjének, és örökös őökörségének.