CINK

Hrubík Béla: Daszvidányia Mír! 2025. máj. 5.

Nem is tudom, hogy szabad-e még manapság fitogtatni szerény és a fiók hátuljában megmaradt orosztudásomat, de soha nem lehet tudni, hogy a jelen helyzet szerint mikor lesz még rá szükségem. Annak, akinek erre, mármint az orosz kényszer elsajátítására nem volt lehetősége az életben, annak úgy fordítanám le magyarra, hogy Isten veled béke, bár ez sem nagyon állja meg a helyét, mert Istennek ehhez aztán a legkevesebb köze van, annál inkább a Sátánnak. De hát tőle még egyenlőre nem búcsúzunk, mint az 1 eurós teavajtól. 

Most, hogy a nagyon elkötelezett amerikai adminisztráció ideiglenesen megunta a békegalamb röptetését a kék-sárga zászlóerdők felett és az ukrán és orosz fél között, miután megkapta a jó bizniszt, Ukrajna ásványkincseinek kiaknázását fifti-fifti alapon, a sátán fattyai az EU-ban és a bankokban, de nem Bangkokban, újra elindították a Dagobert bácsi-centszámlálót. A hírt ugyan kelletlenül cáfolták az Óperenciás tengeren túlról, hogy csak kacsa, ezért csak óvatos optimizmussal tekintünk rá, mert ahogyan az öreg székely mondta, miután eltemette a balesetet szenvedett politikusokat az árokparton, 

hogy ugyan egy-kettő még mozgott, de hát lehet ezeknek hinni? 

De mindenki nyugodjon le, mert a fő, hogy lehet tovább költeni mindnyájunk pénzét az egész anyagszentegyház és fegyvergyárak örömére. Mert annak a lehetősége, hogy az ukránok és az oroszok három évnyi öldöklés után megvilágosodnak, és közvetlenül „béketrágyalásokat” kezdeményeznek majd amerikai nyomás nélkül egymással, annyi a valószínűsége, mint megmérni a Mount Everestet egy kínai, használt laposelemmel üzemeltetett szobamérlegen. 

A „békekötés” szándékának első jeleit maga az ukrán elnök lengette be, hogy a Moszkvában hamarosan megtartandó, a II. világháborúban a fasizmus felett aratott győzelmi mámorban, jobb lesz, ha gyakran felnéznek majd az égre a dísztribünről, nehogy a békegalamb leszarja őket néhány német, Taurus cirkáló rakétának álcázva magát. A válasz hamar meg is jött Moszkvából, hogy csak óvatosan a fenyegetésekkel, mert másnapra úgy kelhetnek fel, 

mint a mesében, hogy Kijev hol volt, hol nem volt… 

Mert fasizmus legyőzése ide vagy oda, mit sem változtat a tényen, hogy a fasizmust nem lehet legyőzni, mert olyan mint hatodik (VI.) Lenin: Élt, él és élni fog, és ezt jelenleg Európában a legfelsőbb szinteken is látni, mert ott éltetik legjobban. 

A Kaja Kallas nevű EU-s külpolitikai ész(t)lény egyenesen odáig ment a fasizmus dicsőítésében, higy megtiltotta az Európai Uniós tagállamok vezetőinek, hogy részt vegyenek Moszkvában a fasizmus felett aratott győzelmi megemlékezéseken, és alternatív programként szíves figyelmébe ajánlotta mindenkinek Adolf Hitler, EU mint(h)akép halálának 80. évfordulóját, ahol a kegyeleti virágokat a frissen megválasztott és a halottak élén álló német kan cellár Taurus rakétáknak álcázva küldené meg a kijevi Banderista rezsim támogatására, hadd fogyjon el a levegő meg a májusi akácvirág illat is körülöttünk. 

Istenem! Hol vannak már azok a szép idők, amikor még Prigozsin karmester vezényelt Wagner-szonátákat a Sztálin-orgonán a donyecki nagyszínpadon, vagy amikor a Kijevbe látogatott nyugati értelmetlenség és államfők kamu-légitámadás szirénáira vért izzadva rohantak az óvóhelyekre, hogy az esti híradókban még benne legyenek vágatlanul a „ma ki hazudik többet” adásokban, majd másnap az index, a telex, a melex és az integetsz.hu kamuportálok címlapjain, ahogy a kötelező fotók lehullta után a rémült arcokat zsebre téve, egymásra vigyorogva röhécselnek a fronton hagyott halottak hullái fölött a kaviáros asztalok díszvicsoráin. 

A demokrácia vagy az, amit e név alatt értettünk ezidáig, teljes frontos támadás alatt áll Európában, de nem ám az évszak-kolerai Kim Dzsong Un vagy a fényességes Őexcellenciája, Saparmyrat Nyýazow alias Türkménbaşi, hatodik Lenin vagy Sztálin generalisszimus szelleme által az örökkévalóságból. Nem. 

Ma ezt a támadást maguk a demokrácia szeplőtelen őrei és egyben tőrei, az EU-t irányító aparatcsikok és aparatcsicük, és a velük egy szinten bólogató pribékek vezetik, tokkal, vonóval, ahogy belefér.

Lengyelországban már a vallásüldözés, az ellenzéki politikusok lecsukása, az igazságügy kézi vezérlése, az ellenzéki médiák betiltása és a családjogi törvények felfüggesztése az LMBTQ-lobbi javára is belefér az új, európai demokráciaértelmezésbe. 

Németországban a jelenleg legnépszerűbb párt, az AfD betiltása és likvidálására irányuló döntések viszik a prímet. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnokságnak nevezte az Alternatíva Németországért (AfD) nevű német pártnak a Német Szövetségi Köztársaság egész területén szélsőséges szervezetként való elismerését, és felszólította Berlint, hogy változtasson politikai irányvonalán. „Németország nem demokrácia, hanem az álruhás zsarnokság” - ennél szebben magam sem tudnám megfogalmazni. 

Franciaországban a bíróság elítélte a legnépszerűbb jobboldali pártelnököt, Marie le Pent, Micron elnök vetélytársát, aki esélyes a következő elnökválasztáson, azzal a kamutörténettel, hogy visszaélt az EU-s pénzek felhasználásával, és azt pártpolitikai célokra használta fel. Csak kérdezem, hogy a magyar igazságügy mikor követi a francia demokrácia példáját és tegye ugyanezt Magyar Péterrel, aki Weber elvtárs által szponzorált EU-s pénzekkel kitömve építi pártját Magyarországon, úgy, hogy közben még a munkahelyére, az Európai Parlamentbe sem kell bejárnia, mert támogatottan árulhatja a hazáját a mi adónkból.

Most, hogy az Ukránok a Londonnak már korábban száz évre eladott országukat ismét eladták az Amerikaiaknak is meg a Franciáknak is, az mellett hogy már mindenüket, termőföldjeiket, vállalataikat, bankjaikat, erdeiket még régebben eladták a nyugati országok cégeinek, már csak az a kérdés marad, 

hogy tulajdonképpen Ursula és bandája kit is akar felvenni névleg az Európai Unióba gyorsított eljárásban, hogy magunkat Önnön felvirágoztassuk? 

Nagy Britanniát, az USA-t és a többi nyugati céget? 

Mert Ukrajna mint olyan, ezek után már csak papíron létezik. A többi hazugság, ami ekörül meg köz-, köröm- valamint szájfájáson forog, csak sivatagi porhintés, a liberális értelmetlenség felé, akik olyanok, mint a Buddha-majmok. 

Se nem látnak se nem hallanak, se nem beszélnek.