
CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!
Hrubík Béla: Eladó az egész világ
2025. jan. 27.


Ha a Poloska Péter nevű Manfrédi Weber-báb és globalista ügynök azon matematikai logikáját alkalmazzuk, melyet az utóbbi hetek nagyarányú Fidesz-győzelmei után sajtolt ki a nem éppen ép elméjéből, akkor a Pozsony és más szlovákiai városok terein - ahol a globalizmus és az „örök időkre maradjunk idióták” jelszavak május elsejei fílingjében fetrengő tüntetőket összefújta a szél, mint a szemetet - még mindig sokkal többen maradtak otthon érdektelenségre vagy józanságra hivatkozva, mint ahányan tüntettek.
Tehát e poloskai logika mentén a tüntetők nem képviselik a szlovák emberek többségének véleményét, és nem is alkalmasak semmilyen rendszerváltásra, kormányváltásra meg végképpen. Erre aztán sem a trágyadomb felett is felvirradó Napunk, sem a Gennyík-N nevű neoliberális, bolsevik szellemű tintafaló média sem mondhat semmit, hiszen ezt a hasonszőrű, hazug marxista fajtájuk állítja, akit a tenyerükön hordoznak és idéznek naponta, ha éppen Magyarországot vagy Orbán Viktort kell gyalázni. Poloska Peti pedig már csak tudja, hiszen az EU hazaárulásra félretett büdzséjéből finanszírozott közvélemény-kutató intézetek, és önmaga szerint is, 110%-on áll, mint az állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozó, egykori szocialista termelőszövetkezetek terménymutatói a május elsejei felvonulásokon kifeszített transzparenseken.
Szlovákia alig pár évtizedes történelmében nagyon kevés olyan politikust, államfőt, személyiséget találunk, akik politikai érettségüket a saját államiságuk és politikai kultúrájuk dicsőségére használták, vagy azzal dicsekedhettek volna. Ez nem kritika, hanem tény. Ha nincs politikai kultúrtörténelem, és nincsenek politikusszemélyiségek generációi, akkor sajnos csak olyan politikusok képviselhetik az országukat, akik többnyire a megvehető, a futottak még vagy már a futni sem képesek kategóriát erősítik. Pár évszázad, talán ezt megváltoztatja, de az időt nem lehet siettetni. Történelemhamisítással meg végképen nem.
Ilyen lehet az a pár, politikusnak csúfolt megélhetési politikai prosti, akik zsarolással a saját maguk hasznára, és nem az anyaszentegyház javára, kívánták eladni a hazájukat, és a soha nem is létező becsületüket.
Nem csoda, ha az ilyen jellemű példaképek miatt tartja azt a közvélemény, hogy a politika, a második legősibb foglalkozás a világon, és cselekedeteiben nagyon közel áll az elsőhöz.
Másképpen alig történhetett volna meg, hogy akár az SNS-ből, akár a Hlas-ból, a mandátumok és a bizalom megszerzése után, amit a saját pártjaiknak köszönhettek, öncélú mutyizássá züllesztették a haza szolgálatát, még ha azt a szépirodalmi magaslatokba emelt zárókönnyezéssel, az igazság keresésével és be nem teljesült (rém)álmaik ecsetelésével is próbálnak elködösíteni. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbiak közül is toronymagasan kiemelkedik a legújabb árulás középpontjában fetrengő, pártjukból már kizárt és magamutogató Migaľ-Šalitroš kállai kettős, akik most, a lelkiismeretük hirtelen megvilágosodása után, akár a kormánybuktatásra is képesek, de még nem eléggé világos még a „lenni vagy lenni” drámai előadásuk után sem, hogy miért vagy inkább mennyiért, mert az olyan helyzetben, amilyenben ma Szlovákia van, köszönhetően többek között az ukrán Banderista maffiának is (meg az előző összes kormánynak, beleértve, a ma tereken tüntető liberális tákolmányoknak is), az ember nem kezd a szobák festéséhez, és a színek kiválasztásához akkor, amikor a háza összedőlni látszik.
Mondjuk nem nehéz kitalálni az utóbbi hetek, a parlamenti ellenzék utcán való kocsmapolitizálása és gumicsont rágása után Robert Fico kormányfő jogos keménykedésének elutasítására építve az ukrán Banderista maffiával szemben, akik tudatosan meg akarják fúrni az ország energiabiztonságát, hogy miért manővereznek az emberek tudatlanságára a kikopott marxista, globalista bukott diplomaták a szájkaraté bajnokságában. Nyilvánvalóan azért, hogy egy kalap alatt összeugrasszák a jelenleg egy oldalon álló szlovák és magyar kormányt, és hatalomra jussanak, bár még az előző balfék kormányzásuk nyoma sem hegedt be a lelkünkön.
Mert ha lúd, legyen Gácser, de legalább is legyen egy korcs ok a váltásra.
Aki azt gondolja naivan, hogy az Európai Bizottság által az idei évre előirányzott, Ukrajnának szánt 34 milliárd eurónyi támogatásból nem jut az ilyen gerinctelen, haszonleső senkik megvételére, mint a jelenlegi renitensek, akkor az nagyon téved. Azt nem is sejtjük, hogy az ilyen Šimecka nevű liberális, globalista politikai prostik, az Ódor Lyudovít-féle madámokkal a hátuk mögött, mi mindenre nem képesek, hogy teljesítsék a gazdáik elvárásait Brüsszelben, hogy kiszolgáltathassák és eladják a hazájuk függetlenségét, és olyan bábállammá tegyék Szlovákiát, mint amilyen Ukrajna, Csehország, vagy éppen a Donald Tuskó-féle német ügynök Lengyelországa.
A Migaľi értékrend bizonyára sok liberális fiatal szlovák értelmiségi figyelmét kelti fel a politikai pálya iránt, hiszen ilyen, taníthatóan sunyi és aljas árulást és zsarolást, csak a kivételesen hitvány és mindenre képes, de semmire sem alkalmas politika patkányok képesek. De ne szerénykedjünk,
A felvidéki magyar politikában is jelen voltak, vannak és lesznek a hasonszőrű megélhetési, a vizet kannás borrá változtató áruló rettegők.
Az ilyen fajta mentalitás csak erősíti azt a feltételezést, hogy sajnos eladó az egész világ, csak a megfelelő, gerinctelen, meztelen csiga elvű embereket kell hozzá megtalálni. Az olyan irdatlan kemény politikai nyomást, melyet jelenleg az EU főbizonytalanságának áruló, Marxot, Lenint és Sztálint egyszerre megszégyenítő új világrend-hívő ügynökei tesznek, csak olyan, kivételesen nagy politikai egyéniségek és személyiségek bírják elviselni és kezelni, állni annak sarát, mint Orbán Viktor.
Szlovákiának még kell néhány évszázad, hogy politikai kultúrában, a történelemből ismert, kivételesen nagy politikai elődök útját követve, mint amilyenekkel Magyarország kétségtelenül rendelkezik, utolérje szomszédját.
És ez sem kritika, hanem tény.
Harminc éves politikai múlttal, nem lehet történelmi személyiségek nyomába, de még emlékébe sem kapaszkodni. Persze kívánjuk, hogy majd éljék meg ezt is, de ahogyan elnézem ezt az esztelen vergődést, amit a terekre juhokként kihajtott, agyhalott liberális tömeg produkál, hogy saját maga ellen, saját maga megélhetése, gazdasági felemelkedése ellen tüntet, nem nagyon sok esélyt látok rá.
Az új világrend-hívők, akik lassan de biztosan, pénzzel, fegyverrel és paripák sokaságával készítik elő az Európai Egyesült Államok megalapításának jövőjét, ahol a Šimecskák, Ódorok, Tuskok, Fialák és eszmei utódaik csak madzagon rángatott helytartók lesznek, akik majd a ledobott csontok szopogatásával tartják életben magukat, és az akkorra már szolgaként, lealjasított csürhévé emelt társadalmaikat.
Aki nem hiszi, járjon utána.

Hrubík Béla


