CINK

Hrubík Béla: Elnézést, bíró elvtárs, ez már az ítélet? 2025. jan. 10.

Még ott sorakoznak az Amerikai Nagykövetség raktárhelyiségében a David Pressman, ideiglenesen Magyarországra deportált amerikai helytartó által frissen összepakolt bőröndök, akinek a követségen felszolgált melegszendvicsei nemcsak az állandó jelleggel nála uzsonnázó és kávézó szociopata ellenzéki sleppet táplálták, hanem a soha el nem haló (mint a kommunista csürhe) reményét is, hogy egy amerikai befolyással és nyomással felszámolható a magyar választók demokratikus döntései alapján született, és ötször egymás után kétharmados felhatalmazást adó jobboldali, konzervatív politikai rendszer. 

Ez a szivárványos nihil is, mely legalább annyira hiteles volt, mint az EU által szorgalmazott tücsöklisztből sütött hazai kovászos, krumplis kenyér, napokon belül véget ér, és remélhetőleg normalizálódnak majd az amerikai-magyar kapcsolatok, úgy, ahogy az szövetségesekhez illik. 

Az Európai Unió magát elitnek tartó, globalista vezetése, akik természetesen semmi kivetni valót nem találtak abban, hogy egy Óperenciás tengeren túli birodalom helytartója palotaforradalmat (vagy puccsot, a hülyébb Tisza-pártiak értelmezése miatt) készít elő egy EU- tagállamban, vagy minimum beleavatkozik, semmilyen hatáskörrel, de legalább elnöki megbízással egy szuverén nemzet, kormány politikájába, felforgató szándékkal. 

Régen, és azt,  ha élne, ezt még dr. Erőss Pál kommunista, kádárista vérbíróelvtárs is megerősítené már, egy ilyen gyanú árnyéka miatt is börtönben rohadtak a kémek, vagy legalább is kötélen mentek fel a mennybe, melyet segítségül a marxista ideológusok dobtak le a pártközpont emeletéről, a könnyebb mászás érdekében.

Az EU Központi Bizottsága kidülledt, gülü szemekkel vizslatta naponta, 

vajon hat-e már a Pressman-aszpirin az ötórai teákon, végül azonban a kiszemelt ellenzéki lúzerek a Pressman által beléjük fektetett akármivel és bizalommal, csak futkároztak, mint a napra tévedt vakegerek, vagy mint a hasmenéses macskák a savanyú tejtől.

Persze a dolgok természetes rendje az, hogy a fagyi olykor visszanyal . Ezért nem is csodálkozunk azon, hogy a jobboldali, konzervatív beállítottságú Elon Musk, aki élő beszélgetést szervezett az X-platformon Alice Weidellel, a német AfD vezetőjével, most a globalista, háborús uszítók marxista csürhéjének a célkeresztjébe került - aki a beszélgetés során egyértelművé tette többször is, hogy Németországot a februári választásokon csak az AFD mentheti meg – most a német politikába való beavatkozással vádolják. 

Az élő beszélgetést 150 Évszak- Kolerai ügynök is tátott szemmel hallgatta, hogy jelentést írjon annak minden egyes ferde betűjéről Kim Dzsong Un kedves vezetőnek. 

Persze így is lehetett volna, de nem így volt, mert a 150 ügynököt az EU Marxista Központi Bizottsága bízta meg, hogy írja meg az ítéletet, még Musk beszélgetése előtt, 

hogy a tárgyaláson azt vádiratként olvashassák és áldozhassák fel a szólásszabadság szentélyének oltárán és nem a védelmében. 

Az, hogy Theresa May egykori brit miniszterelnöknek igaza volt-e abban, amikor azt nyilatkozta, hogy az EU nem olyan, mint az egykori Szovjetunió volt, hanem sokkal rosszabb, arról most nem nyitunk társadalmi vitát, mert az ítélet megszületett, mielőtt még a tárgyalást bárki lefolytathatta volna.

Ez egy igazi brüsszeli, modern, új keletű Tanú típusú film vagy paródia, mely azonban az egykori kiváló alakítások helyett csak ripacskodó, magamutogató, a politikai székeik melegét, és az ez által biztosított kiemelt jövedelmet hivatott félteni, és egyáltalán nem a demokrácia vagy a jogállamiság féltésére irányul, mert az ma nincs Európában. 

A francia bukott külügyminiszter, aki nemrégiben Szíriában taknyolt az Iszlám Állam terroristáiból demokratává vedlett bohócai előtt, máris hallatta a kappan hangját, és belengette, mint a tekés a gumigolyót a pálya előtt, hogy akár az X-platform betiltását is fontolgatják Franciaországban, mert erre bizony a törvény lehetőséget ad. 

Bizonyára ez a demokrácia építését, és a féltve őrzött szólásszabadságot, testvériséget és egyenlőséget erősíti majd a következő francia választásokon, de ez jó is lehet, mert itt minden pofon, amit a globalista csürhe kap, jó helyre megy. 

Brüsszelnek amúgy is tele van a gatyája a január 20-i beiktatására készülő Donald Trumptól, aki remélhetőleg alapos rendet vág majd a világban jelenleg uralkodó káoszban. Mely nemcsak nyugtalanító, de lagalább reménytelen is. 

A Moszkva és Washington által egyaránt beharangozott, a közeljövőben megtartandó Putyin-Trump-csúcstalálkozó valószínűleg végleg kiveri a biztosítékot a beteges, háborús uszítók európai gyülekezetének a fejében, de legalább a villanyoltásig még el lehet takarítani a szajrét Ukrajnában, hogy jusson is, maradjon is. Ebben valószínűleg nem fog segíteni már Zelenszkij kazár maffiájának az a mintegy 1700 katona, akit a franciák képeztek ki elit feladatokra és nyugati harci járművekre, de akik még a bevetés előtt dezertáltak és felszívódtak, mint a vietnami balzsam az aranyéren. 

Mondjuk ha minden katona egyszerre, egy időben letenné a fegyvert mindkét vagy akármennyi oldalon, a tábornoki kar maximum kórust vezényelhetne, nem háborút. 

Mi azonban izgatottan várjuk, hogy a további európai tagországok belügyeibe való beavatkozás címén milyen új, a szólásszabadság védelmében fogant vívmányokkal rukkol elő az EU főbizonytalansága és Őkreténsége, hogy vígabbak legyenek a napjaink, ha már a felmelegedés Pressman távozásával, egyenlőre legalább is, elmarad.