LIBERNYÁKULUM

Hrubík Béla: Hazafiság és (vagy) semlegesség 2023. dec. 15.

Az a vékony vonal, ami elválasztja az embert attól, hogy megmaradhasson igazi, emberi arccal önmagának, és a világának, vagy behódolva, szolgaként, meghunyászkodva, fejet hajtson mások igaztalan döntése fölött, nem tudjuk hol húzódik, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése után, hogy az orosz és a fehérorosz sportolók ugyan részt vehetnek a 2024-es, Párizsban tartandó nyári olimpiai játékokon, de csak független státuszban, fehér zászló alatt, magyarul, nem vállalhatják büszkén azt, hogy azok, akik, mint a világ bármely nemzete, lassan de biztosan, eldől.

Lehetne erről hosszú órákon át vitázni, hogy mitől más az orosz és a fehérorosz megítélés (költői kérdés) például Évszak Kolerától, Kínától vagy Nigertől, Türkmenisztántól, vagy éppen bármelyik háborúban álló vagy diktatúraként kezelt, kommunista alapokra épített országtól, de fölösleges is lenne. A NOB vezetői pont azok által, és úgy vannak irányítva és érzékenyítve (ne adj’ Isten fizetve) mint a többi sóhivatal ebben a világban.

Az izraeli-palesztin (Hamász) háború óta sokan mondják, hogy a Palesztina nem egyenlő a Hamásszal. Mint ahogyan az orosz sportolók sem egyenlőek, azonosak Putyinnal és a politikájával. Igaz?

Mert ha nem igaz, akkor az sem igaz. Az az ember, aki beleszületik egy országba, egy kultúrába, egy nyelvbe, annak elsősorban az a hazája, mely számára ezeket jelenti: édesanya, család, barátok, anyanyelv, kultúra, történelem, művészet, hagyományok. Ha azok éppen kommunista hagyományok, akkor is az övék. Ez a kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk, magyar narancs esete.

A kiváló orosz íróknak, tudósoknak, zeneszerzőknek, akiknek a műveit most tiltó listára tettek azon művészekkel és színházakkal együtt, akik ezt a művészetet életben tartják, mi közük a putyini háborúhoz vagy politikához?

Dosztojevszkij, Puskin, vagy II. Katalin mitől Putyinista?

Vajon arról, hogy pillanatnyilag éppen Putyin az elnök a hazájában, mennyire tehet egy sportoló, aki abban, amit művel profi. Világszintű. Lehet, sőt biztos, hogy ez éppen olyan demokratikus vagy annak vélt népakarat, mely az USA elnökét is megválasztja. A legutóbbi amerikai választásokon megtapasztalt csalások és visszaélések sorozata meggyőzhetett minket arról is, hogy az amerikai választói rendszer is éppen olyan sebezhető, és megkérdőjelezhető, mint a diktatórikus orosz. Biztosan van annyi amerikai is, aki elégedetlen Bidennel, vagy éppen szégyelli, hogy egy demens, vén, a szovjet típusú párttitkár elvtársakat megszégyenítő elnöke van. Ez persze még nem ok arra, hogy az USA sportolói semleges zászló alatt induljanak az olimpián, még ha ezt az USA közelmúltbeli, igazolhatatlan háborús cselekedetei, akár meg is indokolhatnák.

Gondoljunk csak azokra az igazságtalan háborúkra, melyekben milliók, civilek, nők, gyerekek, öregek vesztették életüket ártatlanul, mert az USA hadigépezete úgy gondolta, „jóvanazúgy”.

A világot irányító hatalom arrogáns, mindent meghatározni akaró kettős mércéje tarthatatlan, igazságtalan, és teljesen megalapozatlan. A versenyzőket egyetlen kritérium, mégpedig a teljesítményük alapján kellene megítélni, nem az alapján, hogy melyik országot képviselik, mert a tiszta sport szelleme ezt kívánja.

Ezt csak a világot irányítani akaró mocskos liberális elit gondolja másképpen. Mert a sport szellemisége, magasabb rendű és rangú, mint a politikáé, mely nem véletlenül a világ második legősibb foglalkozása és cselekedeteiben igencsak közel áll a legősibb foglalkozáshoz. Talán ezért is megsüvegelendő az a hír, mely nemrégiben röppent fel az éterben, hogy a kétszeres olimpiai érmes, és hatszoros úszó-világbajnok, az orosz Kliment Kolesnikov, semleges státuszban nem hajlandó részt venni a párizsi olimpián. Ennyi. Van emberség, emberi tartás, és van becsület.

Hogy minden reggel szembe tudjunk nézni önmagunkkal a tükörben. Ez is hatalmas teljesítmény manapság. Van, aki erre sem képes. Ajánlanám ezt megtenni minden egyes politikus-imitátornak is, aki most teljes mellszélességgel kiáll az egyik, vagy a másik háborúban álló fél mellett, mert aki képes ülőkádban állva zuhanyozni, reggel esti mesét hallgatni, vagy ahogyan nálunk mondják topófáról „gyijót pufónyi”, az ezt sem értheti meg.

nyitókép: Chesnot