Hrubík Béla: Lemondani vagy nem lemondani, ez itt a kérdés 2024. febr. 12.

Tegnap Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke benyújtotta lemondását. Tette ezt annak a hibás döntésének az okán, mellyel közkegyelmet adott egy nem pedofilnak, ahogyan azt a baloldal külföldről finanszírozott propagandagépezete állította hamisan, hanem egy azt fedező beosztottnak, aki büntetésének nagy részét már letöltötte, megbűnhődött azért a törvény szigora alapján is, tehát az a fél év, amit már amúgy is csak házi őrizetben kellett volna eltöltenie, annullálódott. 

Hogy helyes, megfelelő, körültekintő, minden szempontból megvizsgált és értékelt döntést hozott-e vagy sem, nem az én tisztem megítélni. Mindenesetre egy elnöknek azért vannak tanácsadói, jogászai, akik ilyenkor kell, hogy megdolgozzanak a pénzükért. Ha ez nem történt meg, akkor a felelősség teljesen az elnöké. Ha megtörtént, sajnos akkor is.

Ítéletet mondani ez felett leginkább a jó Isten feladata. 

A történetben azonban egy fiú is öngyilkos lett, ezért ebből a szempontból megítélve ez egy nagyon fajsúlyos és érzékeny döntést igényel. Nem tudunk miden részletet, de hogy hibát követett el az általunk mélyen tisztelt elnök asszony, aki semmilyen eddigi cselekedetével nem szolgált volna rá erre a lépésre, nem kétség. És azon az oldalon, ahol ő politizált, politizál vagy erkölcsileg áll, ennek következményei szoktak lenni. Vannak.

És semmi kétségünk a felől sem, hogy a pedofília megítélésében az elnök asszony melyik oldalon áll, megingathatatlanul. 

És ezért adta vissza parlamenti mandátumát Varga Judit is, aki egykoron igazságügyi miniszterként érintett volt az ügyben szintén. 

Ha tiszták akarunk maradni, elsősorban a saját magunk által felállított értékrend szerint, ez volt az egyetlen helyes döntés. 

A lemondásuk ezt az erkölcsi mércét teszi nagyon magasra mások előtt.

Volt már egy hasonlóan kikényszerített a hazai, erkölcstelen, hazaáruló és külföldi zsoldban fetrengő, abban fürdő magyar ellenzék részéről, amikor is Schmitt Pál egykori köztársasági elnököt lemondatták, mert diploma munkájában több plágiumra utaló oldalt találtak, de nem olyan mértékben, ami nem megszokott lett volna a diplomaszerzése idején. 

Az, hogy ez a trend a baloldalon, szinte futószalagon zajlott évtizedeken keresztül, nem mentesítette az alól, ahogyan erre reagált. Az erkölcsi mérce, itt is magasra lett téve, amikor Schmitt Pál lemondott, és az idő azt igazolta, hogy ebből ő került ki győztesen, emberként, olimpiai bajnok sportolóként, apaként, államférfiként, egyaránt. 

Tehát kijelenthető, hogy a magyarországi jobboldalon, van számon kérhető és gyakorló felelősségtudat is. 

Ugyanez, sajnos nem mondható el a kétarcú, sokszínű, és köpönyegforgató ellenzékről, ahol az ilyen ügyek, és ezt nem az erkölcsi kioktatás vagy a drámaiság kedvéért írom le, napi szinten borzolják a közvéleményt és a mindennapi életet. 

Amikor a mostani ügyből is, mint mindenből, csak a politikai hasznukat látják, miközben az elmúlt időszak egyetlen gyermekvédelmi törvényét sem szavazták meg a magyar országgyűlésben, világossá teszi számunkra, hogy egy minden morális alapot nélkülöző, primitív csőcselékkel van dolgunk. Drogügyek a budapesti önkormányzatok körül, ingatlanmutyik, csalások, lopások, nyílt korrupció, hanyag, életveszélyt okozó munkák átadása (Lánchíd) mindenki rovásra, külföldi zsoldért hazaárulás, pedofília támogatása, az antifa csürhe dicsőítése és védése, a társadalom nyugalmának megzavarása, de ugyanolyan plágiumbotrányok és hamis diplomák, kamu nyelvvizsgák tömkelege, és a semmihez sem való értés, kivéve a mások pénzének sikeres elköltése minden felelősség és társadalmi érték felmutatása nélkül. Magyarul, Mount Everestnyi hazugsághegyek, semmilyen következmények nélkül. 

Hogy a mai napig nincs felelőse a 2006-os gyurcsányi rendőrterrornak, ahol emberek szemét lőtték ki azonosítószám nélküli rendőrök vagy külföldi zsoldosok, az vérlázító. Mikor egy baloldali meleg pedagógus vezető, aki nyíltan bevallja, hogy viszonya van egy 16 éves diákjával, és nem csukják le azonnal, ott valami nagy baj van a törvényekkel. Több ezer napja már, hogy nem tudjuk, hogy hol lehet Gyurcsány Ferenc szakdolgozata, melynek címe és tartalma is pontosan ugyanaz, mint a sógora diplomamunkájának, milyen véletlen. 

Ideje lenne takarítani a baloldalon, mert mi is belefulladunk a mocsokba. Az övékébe. De végleg. 

Olyan dögszag van a liberális, baloldali kuplerájban, ami nemcsak a politikai életet hatja át, de a társadalom erkölcsi és morális megítélését is felveti. Nem elég már csak szellőztetni. Ha van törvényi paragrafusa a hazaárulásnak, akkor azt alkalmazni kell. Ha van törvény a zsidók listázásának büntetésére, a nácizmus éltetésére, akkor azt elő kell venni. Minden magyarázkodás nélkül. 

Ha a törvény tiltja a külföldi pénzek elfogadását, amivel a hazai politikai állapotokat akarja valaki kívülről, más országból befolyásolni, megváltoztatni, a saját hasznára, akkor azt a pártot be kell tiltani, feloszlatni, és a pénzt elfogadókat el kell távolítani a politikából, és annak gyakorlásától. Mindenki ezt várja. Mi is. 

Elég volt abból, hogy csak a jobboldali politikusoknak van felelőssége és erkölcsi iránytűje, kötelessége. 

Lépni kell, mielőtt még késő lesz. Lengyelország legyen a példa mindenki számára, mi jön vagy jöhet. És ha fordulna a kocka, ne higgye senki, hogy lesz valamilyen mérce a hazaárulók nem létező lelkiismeretében, a jog és az igazság bármilyen formájának a betartására. Ezek nem változnak. Károlyi Mihály, Kun Béla, Rákosi Mátyás, Kádár János eszmei utódai, és Marx tőkéjének az őrzői, tolvajai, utódai. Génjeikben hordozva a mocskot, a mások eltakarítását, és a hazátlanságot. Ne engedjünk nekik teret! Itt az idő, a cselekvésre!