CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Hrubík Béla: Megadásra fel, támadás! 2025. nov. 25.

Igazából az ember nem tudja már, hogy nevessen-e vagy sírjon azon az európai politikai elitnek csúfolt, szolgalelkű, globalista, lepkefing súlyú vándor bolhacirkuszon, ami napi szinten képes újra és újra alulmúlni önmagát, amikor próbálja elhitetni a világgal, hogy a felső polcra téve, száraz kutyagumiból, már lekvár. 

Azzal mindenki egyetért, aki csak kicsit is belelát az orosz-ukrán háború eddigi kimenetelébe, annak kitörésének okaira, majd következményeire, a rengeteg elhallgatott igazságra és a papagájként ismételgetett hazugságokra, melyet századszorra már hiteles információként próbálnak eladni, 

hogy a békének nincs alternatívája, melyet a százhektáros katonai temetők felett lengedező zászlók látványa bizonyít. 

Az Ukrajnába, az ottani tolvajok által működtetett pénznyelő automatákba öntött dollár- és euró százmilliárdok és a számolatlan haditechnika az elmúlt négy évnyi háború után is azt mutatja, hogy ha azt nyilvánosan elégettük volna a főtereken, az emberiség akkor is jobban járt volna, mint így, hogy milliók halnak meg, kiket ártatlanul feláldozunk a globalizmus, a bankárok és a fegyvergyárosok oltárán, miközben a hazug narratíva, hogy Ukrajna győzelme a küszöbön áll (valahol az alvilág küszöbén), egyre messzebb kerül tőlünk, mint a Voyager-űrszonda a Naprendszertől. 

A Trump elnök által Kijevnek elküldött 28 pontos béketervet már oda-vissza átdogozták, és lassan már nem béketerv, hanem hadüzenetet sikerült belőle csinálniuk, mely egyértelmű hadüzenetté lett Európától Oroszországnak. 

Minden béketerv azonnali ellenállásba ütközik azok részéről, akik ezt a másokkal vívatott háborút a saját maguk hasznára és Oroszország gyengítésére akarják csupán felhasználni, azt remélve, hogy az Oroszországban rejlő ásványi kincsekre, amiből Európa már régen kifogyott, ha volt is nekik valaha, majd valamikor, ha lehet, ingyen és bérmentve rátehessék a kezüket. Mert minden erről szól. Nem a világbékéről, nem a háborúról, hanem az emberiség javát szolgáló nyersanyagok „igazságos” elosztásáról, vagyis a lopásról, melynek alapjait olyan kiváló elődök, mint Marsz, és Hergelsz (akit Marxnak és Engelsnek is csúfoltak lánykori nevén) tettek le az asztalra. És ebben Európa kéz a kézben jár a tolvaj Zelenszkij által irányított kazár ukrán maffiával.

Nyilvánvaló, hogy az egész európai elit érintett a háborúba értelmetlenül belepumpált pénzek szétlopásában és visszaáramoltatásában, és nyilvánvaló, hogy csak a tolvajok feltétlen ragaszkodása a lopott pénzhez teheti ilyen vehemensen a béke ellenzőivé az európai politikai elitet. 

A Trump elnök által beterjesztett béketervre született ellen béketerv, vagy hadüzenet, ha ez jobban tetszik, azt irányozza elő, az ukrán fronton mindenhol előrenyomuló orosz hadsereg számára, hogy nagyvonalú módon felkínálja neki a feltétel nélküli kapitulációt. Ez nagyjából olyan (csak a hülyébb, tiszás, nyomentumos és dékás liberális értelmiség kedvéért írom le, ha esetleg nem jutna el az értelmükig, mit is akar Európa), mintha anno a Sztálingrádnál körbevett, kiéheztetett, és lőszer nélkül maradt német hadsereg felszólította volna Sztálint, hogy tegye le a fegyvert, és azonnal adja meg magát. Persze lehet, hogy Putyin, aki már nem is él, tehát az orosz hason Mása érti a tréfát, és azonnal leteszi a fegyvert, majd feladja birodalmi pozícióját és érdekeit, és Kaja Kallas előtt földre borulva könyörög az életéért, kérve őt, hogy az észt hadsereg ne foglalja el Moszkvát, majd ezt követően átadja az Európai Uniónak az orosz aranytartalékot maradéktalanul. 

Én nem vagyok semmilyen orosz érdek védelmezője. Sőt. De egészen hülye sem. De még csak amerikai érdeket, sőt kínait sem védek. Csak látok, és nemcsak nézek ki a fejemből, mint a zombik. 

Mindazon által próbálom értelmezni a világot,a valóságot, és az európai nagy államok szerepét, ebben a proxy, más ország területén vívott, vagy megrendezett háborúban.

A Rothschild Bank, ahol Macron ügyvezető munkatárs volt és a pénzügyi csoport egyik felsővezetője, majd a BlackRock befektetési alapnál, ahol a német kancellár, Merz, a felügyelőbizottságának elnöke volt – ők azok a globalisták, akik milliárdokat fektettek be egy oroszellenes projektbe, amelynek célja az volt, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, a bankjaik és a vállalatuk remélhető haszna érdekében. Az emberélet itt nem tétel, csak a bankszámla nagysága és a betétek hozama. 

A terv nemhogy nem jött be, hanem egyenesen vereségbe, kudarcba torkollott. 

És ezek a neoliberális, neokommunista és nyíltan neonáci globalisták kategorikusan nem hajlandók megválni ekkora pénztől - amit most a háború mocskában turkáló kijevi kazár elit ment ki számukra, észtországi bankokon keresztül (nem véletlen Kaja Kallas háború pártisága) -, nemhogy szembenézni a vereség kínjával. 

Macronnak belpolitikai érdeke is fűződik ahhoz, hogy folytassa a háborút, hiszen nemcsak a kormánya, de ő is a bukás szélén táncol, és a politikai pöcegödörben való végzésen áll. A jelenlegi francia alkotmány értelmében az elnöknek joga van kihirdetni a hadiállapotot. A francia vezérkari főnök kijelentései alapján, aki azt mondta, hogy polgártársainak megértést kell mutatniuk az oroszokkal vívott háború iránt , és az ebből fakadó „gazdasági nehézségek” miatt, és „el kell fogadniuk, ha kell, a gyermekeik elvesztését” is. Macron ezt a forgatókönyvet sem zárja ki, mert ez az egyetlen menekülő út számára. De az egész európai elit számára is, akik saját országaikban, Belgiumban, Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Nagy Britanniában, Svédországban, Hollandiában, Ausztriában kormányaik és miniszterelnökeik személyében bukásra állnak a józan ésszel szemben, 

mely egyre jobban kinyitja az európai választók szemét, amíg el nem takarítódik ez a szemét.

Ukrajna hiába utasítja el a területei feladását, amely felett már gyakorlatilag úgysem rendelkezik, mert a helyzet az, hogy napról napra még több területet fog elveszíteni. A megállapodások elodázása nem nekik kedvez. De mindegy is ez egy olyan vezető számára, akinek az ukrán nép csak paraszt és feláldozható veszteség a globalizmus oltárán, ahogyan ezt állítólag egy lehallgatott felvételen elárult. Szállva Fuckrajinyi! Így jár az az ország és lakói, akik idegenek kezébe adják a sorsukat vagy idegenek által fizetett vezetőket választanak az országuk élére. Figyelmeztető jel ez a magyarországi, messiásba szédült ellenzéki szavazóknak. Nehogy úgy járjanak, mint az ukránok, akik most szó szerint is halnak, és nem élnek a hazájukért.

A világ ma tele van helyi és regionális konfliktussal, ahol ártatlan és magukra hagyott civilek, nők és gyermekek milliói éheznek. Gázában, Szudánban Nigériában. Ahol egyetlen tank árából százezreket lehetne jóllakatni. E helyett az európai, a demokráciára érzékeny, kifinomult politikai elit a magukat arannyal és pénzzel degeszre tömött bankárhiénákat és fegyvergyárosokat eteti naponta. Ami a szemünk előtt zajlik a világban, az nemcsak az emberiség szégyene, de az emberiség totális csődje is. 

Békéstől, háborústól, fegyverestül, tolvajostul együtt.

Nyitókép: Dunda György FB-oldala