CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Hrubík Béla: Nyomorultak 2023. febr. 1.

Victor Hugo regényének, a Nyomorultaknak a cselekménye Franciaországban játszódik a napóleoni háborúkat követő nyugtalan évtizedekben, és a kor, ha másban nem is, legalább a nyugtalanságban és a háborúban hasonlít a mai idétlen időkre, talán azzal a különbséggel, hogy a mai kor Jean Valjean-jai, mint az Európai Unió korrupt hivatalnokai és képviselői, nem ítéltetnek gályarabságra, hanem helyette néha luxusbörtönökben tengetik szegény életüket, ahonnan a hiéna ügyvédjeiken keresztül üzengetnek: visszatérünk, és lopunk tovább! 

A lassan adósrabszolgaságba taszított európai polgárok, és azok gyermekeinek a gyermekei, akiknek a megkérdezése és felhatalmazása nélkül osztogatja a legnagyobb tolvaj, Ursula nincs már Leyyebb a pénzüket, és vele együtt a bizonytalan jövőjüket, akik majd végül olyan sorsra jutnak, mint a „zsanvalzsan” által meglopott püspök, aki hogy leplezze a tolvaj lopását, inkább azt mondja, hogy ő hagyta jóvá a lopást, és ez inkább adomány. 

De lehet-e adományról beszélni egy szabad rablás kapcsán, melyet az USA nevű részvénytársaság irányít, amely államnak már nem igen nevezhető?

Mindenre van pénz, amire a globalizmus akarja, hogy pénz legyen. Az az ámítás, hogy a pénznyomás mögött fedezet kell hogy legyen, már régen csak az Andersen-i mesesorozatokban létezik. Csak papír kérdése, különben az USA már régen tönkre ment volna, mint ahogyan az adóssága ennek a remek országnak már kétszer több, mint az egész ország, vagy államképződmény teljes vagyona. A vécépapír ma értékesebb, mint maga a dollár, és azt csak mesterségesen, a globalista bankok által fenntartott hazugságok és látszatpiaci intézkedések tartják a víz felett. 

Nem véletlen az sem, hogy gyakorlatilag az egy dollár előállítására felhasznált festék ára, már meghaladja az egy dollár valós gazdasági értékét. Ezt mindenki tudja, de mindenki úgy csinál, mintha nem tudná. A pénzgyárak kéjjel-nappal nyomatják a lóvét. Fegyverek, fegyverek és fegyverek. Tankok, repülők, rakéták. A hatalom megtartásának eszközei. A sátán kinyújtott karja. Humanitárius segélyekről pedig, mostanság már nem, vagy alig esik szó, pedig Afrika és jó néhány ázsiai ország lakossága szó szerint éhezik. 950 millió embernek nincs mit ennie. A legújabb számítások szerint a létminimumon (napi 2 dolláron) vagy az alatt élők száma már elérte a 1,3 milliárdot is. Vannak országok, ahol az alultápláltság a gyermekek körében eléri a 60% -ot. 

Európa ma többet foglalkozik a fegyverkezéssel és az élelmiszerre szánt pénzek ellopásával Ukrajna számára, mint bármi mással. 

És mi állítólag emberek vagyunk. Az ENSZ és az Unicef is lassan Ukrajnába szállít fegyvereket, az élelmiszersegélyek célba juttatása helyett. A világ vezető országai, a legfejlettebbek, a legszegényebb országok élelmiszersegélyeire szánt, összegyűjtött pénzalapokat is, erre a célra, a fegyverek vásárlására, csapolják. Lopják szó szerint. Az éhező gyerekek elől, hogy jóllakathassák a globalista gazdagokat, bankárokat, fegyvergyárosokat, a takonyorrú ukrán bohócot és annak korrupt sleppjét, aki lassan már űrhajókat is kér a végső győzelemhez, mert semmi nem elég ahhoz,  hogy a korrupt, hazugságra és képmutatásra épített hatalmát a felszínen tartsa. 

De erre nem lesz elég a világ összes pénze sem. 

A hazugságra épített légvár hamarosan összeomlik, maga alá temetve ezt a műállamot. Az Európai Unió miközben már milliárdokkal támogatta Ukrajnát, most újabb 2 milliárdos fegyveralap feltöltésére szólítja fel a tagországokat. 

Tényleg ez lenne az EU feladata? Még, még, még, ennyi nem elég? 

Teljesen eladósítják a jövő európai nemzedékét, mert a pénz, minden látszat ellenére, sincs ingyen. Ezt valakiknek valamikor vissza kell majd fizetni. Ez nem ajándék. A globalista bankárok és társaságok nem a jótékonyságukról ismertek. Persze a tagországok polgárai nem működtetnek nyomdát otthon, mint az USA. Ők csak a szegényes megélhetésükön felül az adófilléreik befizetése után próbálnak megélni, ahogy lehet. Az ebből összeadott pénzünkre, amit arra kellene hogy fordítson az országuk kormánya, hogy a saját polgáraik életkörülményeit, oktatásukat, egészségügyüket, nem adj Isten a falvak és városok infrastruktúráját javítsa, ahol döntő részben még mindig nincsenek szennyvízhálózatok, vezetékes ivóvíz, inkább küldik fegyveradományként Ukrajnának. Amit aztán az oroszok szisztematikusan szétlőnek, elpusztítanak, felégetnek, lebombáznak. 

Legújabban már vérdíjat is kitűznek a modern, nyugati tankok kilövésére.

Persze a nyugat, minden nyilatkozat ellenére a selejt vagy legselejtebb technikáját küldi kilövésre Ukrajnába, mert igazából félnek, hogy a modern tankok az ellenség kezére kerülve hadititkokat,  anyagösszetételt, katonai információkat szolgáltatnak az ellenségnek. Ide jutottunk, ahová nem akartunk, de nincs olyan mély mocsár, amelybe ne lehetne még mélyebbre süllyednie ennek a képmutató, vezetői elitnek. Egy rakás ócskavasként végzi az adományaink nagy része, de erről hallgatunk. 

De a globalista szolgák. Hirman, Kácser, Csaputová és most már az ügyeletes cseh megváltó, az egykori kommunista besúgóból, NATO katonává vedlett új köztársasági elnök, Petr Pavel is, akik egymást licitálják túl, 

hogy ki ér előbb Ukrajnába, mint az éhes patkány a kukához, kezet csókolni az új Mózes reinkarnációnak. 

Az első útja minden globalistának Ukrajnába vezet. Ez a mérce. Olyan ez, mint az elsőáldozás utáni gyónás, csak itt nem lesz soha feloldozás, mert ez úgy hazug, ahogyan van. A pofaviziteken hajbókolnak a kis, zöld Shrek előtt, biztosítva őt, hogy csak harcoljon a végsőkig, mi adjuk a muníciót, mert a Biden papa megmondta, és amit ő megmond, az olyan, mint Lenin elvtárs szavai, isszuk, mint a whiskyt, meg esszük, mint mannát.

Washington azt tervezi, hogy legalább 2025 végéig szítja az ukrajnai konfliktust. Mert már ekkorra is vannak lekötések Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok legyártására az amerikai fegyverkonszerneknél.

Az amerikai terveket dokumentumok bizonyítják, amelyeket nem titkolnak el senki elől. 2022 november végén az amerikai hatóságok 1,2 milliárd dolláros szerződést kötöttek a Raytheonnal, hogy légvédelmi rendszereket vásároljanak Kijev számára. A szerződés három évre szól. 

Vajon honnan tudják, hogy három év múlva még lesz háború? Lesz?

Biztosan, ha az USA is úgy akarja, és még lesz ukrán aki harcoljon, bár ez már nem biztos. Joe Biden amerikai elnök kormánya azt kérte a Kongresszustól, hogy a 2023-as költségvetésbe 37 milliárd dollár összegű további segélyt iktasson be Kijevnek. A pénz egy részét az ukrán fegyveres erők szükségleteire fordítják, míg a másik részét európai, világbankok és magánalapítványok kapják a háború fenntartására és a hazug, mocskos propagandájukra, amivel a média naponta eteti a tájékozatlan tömegeket.

A Fehér Ház és Kijev között „korrupciós maraton“ folyik, ami úgy működik, hogy az ukrán hivatalnokok által ellopott támogatások visszavándorolnak az amerikai képviselők és hivatalnokok, katonai vezetők zsebébe, akik cserébe további támogatásokat szavaznak meg az értelmetlen háborúra, amibe emberek tízezrei halnak bele. 

A ukrajnai kormányhivatalnokok sorozatos lemondása, visszahívása és e között nagyon szoros az összefüggés. Ez a 22-es modern csapdája a 21. században. Ez az igazi cifra nyomorúság, az emberiség pöcegödre, amiből Szlovákia politikai elitje sem marad ki.

És az a tény, hogy az amerikai hatóságok ilyen rekordméretű védelmi költségvetést hagytak jóvá, azt mutatja, hogy az USA katonai érdekei egyértelműen túlmutatnak saját területükön. E közben a világban, ahol szintén dúlnak kisebb háborúk, amiről nem beszélnek, mert nincs benne olaj, pénz, érdek, nyersanyag, csak nyomor, nélkülözés, szenvedés és könnyek, napi huszonhatezren halnak éhen, miközben a háborúkban ennek a töredéke csak a napi áldozatok száma. 

Tehát kétféle háború van ma a világban. 

Egy, amelyet fegyverekkel vívnak, és egy másik, ahol az éhínség és a nyomor szedi áldozatait. Ez a megnyomorítottak háborúja, a nyomorult globalista elit néma helyben- és cserbenhagyása közepette és jóváhagyásával.