A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Huncik 1

Hunčík: Orbán nagyon jó ismerője a népléleknek 2022. márc. 28.

Koronavírus-járvány, orosz-ukrán konfliktus, Kárpátalja, felvidéki magyarok és persze Orbán, Orbán meg még egy kis Orbán – Hunčík Péter pszichiáterrel a Denník N készített interjút. Szemle.


Háború és psziché

A Most-Híd főidelógusaként is ismert pszichiátert a beszélgetés kezdetén az orosz-ukrán konfliktus hatásairól kérdezték a mezei honpolgár életére vetítve. 

Nagyon sok aggódó, szorongó ember jön, a lelki egészség és a lelki betegség határán

– ecsetelte tapasztalatait Hunčík, majd hozzátette, nem sokban különbözik egymástól a covid-járvány és a jelenlegi háborús konfliktus idején tapasztalt helyzet: 

A Covidtól való félelem reális volt: elképzelni is szörnyű, hogy valaki fulladásos halállal végzi. A nagyobb konfliktus viszont az oltás kapcsán jött. Most jön rá az ember, hogy az oltásellenesek esetében sem az oltásról volt szó, mint ahogy most sem az amerikai fegyverekről. A lényeg sokkal inkább valamiféle szembehelyezkedés a mainstreammel.


Putyin

Az orosz elnök a nemzetközi találkozókon általában sokkal felkészültebb partnereinél, nyilván KGB-s ügynökként is jól végezte a munkáját, viszont az elmúlt években a covid megváltoztatta. 

Itt volt egy alfahím, aki egy nukleáris nagyhatalom vezetője, és gyakorlatilag egyeduralmat épített ki az országában. A beosztottjai szó szerint reszketnek tőle, hogy mit fog velük tenni, ha nem felelnek meg az elvárásainak. És akkor jön egy láthatatlan valami, egy vírus, ami térdre kényszeríti őt is az egész világgal együtt, és ő maga is egy lehetséges célpont. Ezek után egy olyan izolációba vonult, ahol csak több szűrőn keresztül lehetett hozzá bejutni, hogy ne fertőzzék meg. Másfél-két éve a világtól elszigetelve élt és a világról alkotott képe is kezdett változni

– véli Hunčík, aki szerint nagyon könnyen elképzelhető, hogy ennek folytán pszichikai betegség vett rajta erőt, ami bizonyos irracionális döntések magyarázata lehet: 

„A saját, nagyon jól elkülönített világában él, hallucinációk vagy téveszmék dolgoznak benne. A külvilágot ignorálja. Ebben az esetben a racionális érvelés nem hat. Hiába érvel valaki például a katonai erőviszonyokkal. A pszichotikus ember gondolat- és nyelvi világát nagyon nehéz megérteni.“


Szlovmagy értelmiség, oroszok, ukránok és Kárpátalja

A szlovákiai magyar értelmiségiek nyilatkozatáról elmondta, hogy amíg nem tört ki a háború, volt egy langyos helyzet, lehetett helyezkedni, ide-oda lépegetni, de „a háború kitörésének pillanatában drámaian megváltozott a helyzet, és erre a helyzetre csakis nagyon egyértelmű, világos reakciókat lehet elfogadni. Olyan reakciókat, amelyekből a társadalom többi tagja is megérti, hogy az ő vezetői, a politikai pártok és azok vezetői hogyan gondolkodnak az adott eseményről.”

Hunčík úgy gondolja, Ukrajna a sokat bírált nyelvtörvénnyel csak a növekvő orosz befolyást próbálta visszaszorítani, ez viszont érintette a magyarokat, a románok és a lengyeleket is. A pszichiáter szerint a konfliktusokat tárgyalásos úton lehet rendezni, kár bízni abban, hogy majd az oroszok megoldják a kárpátaljai magyarok gondjait: 

Az a tévképzet, hogy ha mi odaállunk az oroszok mellé, akkor majd megjavul a kárpátaljai magyarok helyzete, akkor nyer értelmet, ha Ukrajna megszűnik létezni. Ha Ukrajna fennmarad, és mi a kisebbségeink miatt az oroszok mellé álltunk, Ukrajna akár bosszúból még jobban fogja a magyar kisebbséget büntetni.

Putyin Ukrajna megtámadásával újra világossá tette, nem hisz a határok megváltoztathatatlanságában, sőt, nem is ismeri el magát az ukrán államot sem. Hunčík véleménye szerint az orosz elnök – saját igazát bizonyítva - attól sem riadna vissza, hogy Kárpátalja pici területét átadja a hatszázezer négyzetkilométeres Ukrajnából. A pszichiáter szerint a magyar kormány részéről nem érzékelhető a Kárpátalja visszaszerzésére irányuló törekvés, ugyanakkor félhivatalos beszélgetéseken felmerülnek ilyen kérdések is. Ezután hangzik el egy meglepő önvallomás: 

„Őszinte leszek, ha ránézek a térképre, és látom Kolozsvárt, Marosvásárhelyet, belőlem is néha előtör a pszichoirredenta.”

Hunčík szerint jó lett volna, ha az EU is foglalkozott volna etnikai kérdésekkel, véleménye szerint a legjobb megoldás ezekre a sebekre a határok légiesítése és maga az Európai Unió, ugyanakkor a közösségi jogok több odafigyelést igényelnének. A pszichiáter rámutatott: Ukrajna is rengeteget hibázott a múltban, a jövőben azonban elkerülhetetlen a változtatás: 

Ha Ukrajna győz, valószínűleg a kormánya is változtat eddigi álláspontján a kisebbségekkel szemben. A másik meghatározó dolog az lesz, hogy azok az országok, amelyek kisebbségeiről van szó, hogyan viszonyultak Ukrajnához.


Nem bukott meg

Hunčík és az „értelmiség“ szomorú, mert úgy néz ki, az Orbánra ráaggatott és folyton-folyvást ismételgetett oroszbarátság nem hozta a kívánt eredményeket, mármint az ellenzék számára:

Az eddigi hírekből úgy tűnik, ennek az oroszbarátságnak tulajdonképpen semmilyen hatása nem volt Orbán Viktor és a Fidesz népszerűségére. Hiába vártuk néhányan, hogy emiatt összeomolhat a kormány, ez nem történt meg

- hangzik a független-objektív megállapítás.

A továbbiakban szó esik még arról, hogy az ellenzék nem látja a Budapesten kívüli világot, Orbán viszont nagyon jó érzi a vidéket, jó ismerője a magyar népléleknek.

stb. stb. stb.

Mi eddig bírtuk, nem embernek való olvasmány ez, és a retinaleválást is elkerülnénk. De ha téged mégis érdekel, ITT találod a teljes interjút.

Nyitókép: Denník N