AMMARHA!

Húsvéti szokások a nagyvilágban 2023. ápr. 10.

Biztos vagyok benne, hogy már majdnem mindenki bekészítette a csokinyuszit, a csokitojásokat és egy-két borítékot a dugipénzre, hogy a húsvét hétfői locsolásért cserébe némi útravaló kerülhessen a tarisznyákba. Egyházi szempontból elsősorban Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk, viszont a húsvéthoz köthető szokások országonként, de akár országon belül is eltérőek lehetnek.

Talán senki számára sem ismeretlen a vízzel locsolkodás szokása, Lengyelországban azonban a locsolkodás egy rendhagyóbb formája is elterjedt. Húsvét hétfőn ugyanis valóságos vízi csatákat rendeznek. Korábban csupán a lányoknak kellett résen lenniük, manapság azonban bárki kaphat egy kiadós vizes nyaklevest húsvét hétfőn a nagyobb lengyel városok utcáin sétálgatva.

Az Egyesült Királyságban a locsolkodás egyáltalán nem ismert,

feltehetően a locsolkodás után fennálló tömeges megfázások komoly kockázata miatt. Az angolok talán nem is bánják, hogy a hidegebb és esősebb éghajlatuk bekavar a „buliba”, hiszen kárpótlásul minden húsvétkor teleehetik magukat Simnel tortával (Simnel Cake), ami tulajdonképpen egy könnyed gyümölcstorta marcipánnal és mandulakrémmel. A torta jellegzetessége, hogy a tetején 12 golyócska díszeleg, ami a 12 apostolt, míg más megközelítésből Jézust és a 11 apostolt jelképezi (természetesen Júdás nélkül). A torta története egészen a Tudor-korig nyúlik vissza.

Nigériában Jézus feltámadását sokkal látványosabb formában ünneplik, mint a nyugati kultúrákban.

A 21 millió lélekszámú Lagos városában ekkor rendezik meg a lagosi húsvéti karnevált, hogy megünnepeljék Jézus feltámadását. A karnevál szó hallatára talán a velencei karnevál, esetleg a latin-amerikai országok karneváljai juthatnak eszünkbe, és valóban közel járunk az igazsághoz. A 19. században Brazíliában a felszabadított rabszolgák egy része úgy döntött, hogy visszatér Afrikába, így az addigi részleges asszimilációnak köszönhetően a karneválok hagyományát is magukkal vitték szülőföldjükre.

A Fülöp-szigetek sem szégyenkezhet az egyedi húsvéti hagyományok terén. A helyi szokások szerint egy Júdást jelképező szalmabábut készítenek,

amit aztán máglyán elégetnek, ezzel szimbolizálva az áruló Júdás bűnhődését. Emellett egy meglehetősen véres, számunkra brutális szokás is elterjedt a Fülöp-szigetek Pampanga tartományában: több ezren feszíttetik keresztre magukat, így emlékezve Jézus utolsó óráiról. Na, persze nem úgy, hogy bele is haljanak, de az önkéntes résztvevők így is sok sérülést szenvednek. Vannak, akik így szeretnének vezekelni bűneikért, mások ily módon fohászkodnak Istenhez. Az ünnepi szokás olyannyira elterjedt a külföldiek körében, hogy minden húsvétkor turisták serege lepi el a tartomány.

Marinduque szigetén évente megrendezik a Moriones fesztivált, aminek főszereplője Longinusz, a hóhér. A fesztiválon az emberek gladiátorszerű jelmezekben, álarc mögé bújva ijesztgetik a gyerekeket.

Ausztráliába érve aztán búcsút inthetünk a húsvéti nyuszi hagyományának.

Mivel a nyúl nem őshonos állat a kontinensen, Ausztráliában a húsvéti nyúlfülű bandikut hozza a tojásokat. A bandikut egy ausztráliában őshonos erszényes állat, amit az ausztrálok csak „Bilby”-nek neveznek. A csokinyuszi gyártást 1993-ban szüntették be, mivel a betelepített üregi nyulak elkezdték kiszorítani az őshonos bandikutokat.

Az érdekes húsvéti hagyományok tárháza még korántsem űrült ki, abban azonban egyetérthetünk, hogy a nálunk megszokott és nélkülözhetetlen húsvéti locsolkodás és tojásfestés más kultúrák számára lehet rendkívül érdekes néphagyomány.

Sárai Erika