Húsz kilogrammos díszek zuhanhattak volna a turistákra a Hősök terén 2026. márc. 13.

Már nem csupán az idő vasfoga, hanem a konkrét életveszély miatt kellett leemelni Gábriel arkangyalt a Hősök tere 36 méteres oszlopáról. A restaurátor-műhelyben elvégzett komplex diagnosztika után tartott sajtótájékoztatón kiderült: a szobor belseje annyira elkorrodált, hogy felmerült a teljes újraöntés is. A projekt közben egy 120 éves, titkos időkapszulát is találtak, aminek a tartalmát csak mesterséges intelligenciával tudták megfejteni.

Amikor 2024 őszén óriási darukkal és egy tízemeletnyi állványrendszer segítségével leemelték a Hősök tere ikonikus alakját, még a szakemberek sem tudták pontosan, mi vár rájuk a restaurátor-műhelyben. Gábriel arkangyal szobra 1901 óta őrködik a város felett, és bár az 1996-os millenniumi ünnepségek, valamint a 2021-es Eucharisztikus Kongresszus előtt is végeztek rajta esztétikai javításokat, a szobor belső szerkezetéhez több mint 120 éve nem nyúlt senki. A Városliget Zrt. sajtótájékoztatóján most kiderült: a beavatkozás nemhogy halaszthatatlan volt, de gyakorlatilag az utolsó pillanatban történt meg.

Életveszély a magasban

A diagnosztikai fázis során a restaurátorok olyan állapotokat találtak, amelyek a legborúlátóbb előzetes becsléseket is alulmúlták. Laczik Csaba, a Museum Complex Kft. szobrász-restaurátora a tájékoztatón drámai részleteket osztott meg. „A feltárás során egyértelművé vált, hogy a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta. A bronzburkolat apró repedésein keresztül évtizedeken át nedvesség jutott a szerkezetbe, amely belül párás környezetet teremtett, és felgyorsította az acél rögzítőelemek korrózióját.

Ennek következtében több belső kötőelem jelentősen meggyengült, a korinthoszi oszlopfő díszítőelemei pedig meglazultak. A helyszíni vizsgálatok során két, egyenként mintegy 20–25 kilogrammos bronz levéldíszt találtunk, amelyek már kimozdultak a helyükről, és csak egy alattuk lévő elem tartotta meg őket. Egy ekkora tömegű elem harmincméteres magasságból súlyos balesetet okozhatott volna, ezért a beavatkozás valóban az utolsó pillanatban történt meg.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az anyagvizsgálatok egy pontján felmerült: a szobrot talán nem is lehet megmenteni, és a több mint százéves bronzalkotást újra kell önteni. Végül a 32 mérési ponton elvégzett műszeres elemzések igazolták, hogy a technológia mai állása szerint az eredeti öntvény mégis restaurálható.

120 éves néma dokumentum

A restaurálás során egy filmes fordulatba illő felfedezés is történt: a szobor betongömb talapzatában egy összetört üvegedényre bukkantak. Az időkapszula egy teljesen elázott, olvashatatlannak tűnő papírtekercset és nyolc pénzérmét rejtett 1901-ből. A dokumentum megmentése igazi tudományos nyomozás volt.

Kónya Béla, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) igazgatója így mesélt a felfedezésről. Elmondta, hogy az áttörést a Szépművészeti Múzeum – Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) multispektrális laborjában elvégzett vizsgálat hozta.

A speciális ultraibolya sugárzással gerjesztett lumineszcens felvételeken halványan kirajzolódtak a korábbi írás nyomai, amelyek a megfelelő képfeldolgozást követően jól kivehetővé váltak: a papír rostjaiba mélyen beszívódott, vízben nem oldódó kötőanyag lumineszcenciája tette ismét láthatóvá a szöveget.

A mesterséges intelligenciával is segített elemzés végül négy nevet azonosított:

• Romy Béla osztályvezetőt,
• Schickedanz Albertet, az emlékmű építészét,
• Aggházy Gyula festőművészt
• és Adriaan Willem Weissmant, Amszterdam főépítészét.

A töredékes szöveg pedig az 1901. október 23-i pillanatot rögzítette az utókornak.

Miért kellett most lépni?

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a vizsgálatok utólag is megerősítették a döntés helyességét. „Magyarország őrangyalának szobra a szakemberek gondos beavatkozásának köszönhetően újjászületik, és a teljes körű felújítást követően még ebben az évben visszakerülhet a Hősök terére.”

A szobor aprólékos, minden részletre kiterjedő vizsgálatát csak a leemelést követően lehetett elvégezni. Ezek is megerősítették, hogy jó döntés volt a műtárgy elmozdítása: az alkotás már életveszélyes állapotban volt. Ahhoz, hogy a nemzet egyik ikonikus köztéri alkotása újabb 120 évig őrködjön felettünk, nemcsak a szobor teljes körű felújítása szükséges, hanem az azt tartó, csaknem 30 méter magas kőoszlop restaurálása is.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója a szimbolikus jelentőséget hangsúlyozta, hogy a Hősök tere, mint nemzeti emlékhely, a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus tere, amelynek középpontjában immár több mint egy évszázada Gábriel arkangyal alakja emelkedik. „A szobor nemcsak a millenniumi emlékmű ikonikus eleme, hanem a magyar államiság és keresztény hagyomány egyik kiemelkedő jelképe is. Fontos számunkra, hogy ez az ikonikus alkotás a felújítást követően ismét méltó állapotban őrködhessen a nemzeti emlékhely felett, és továbbra is emlékeztessen bennünket történelmünk keresztény és államalapító hagyományaira.”

Forrás: index.hu