AMMARHA!

Ide vándorol most a pénz, egy éven belül minden megváltozik 2026. máj. 19.

A humanoid robotokba, a kvantumtechnológiába és az űrgazdaságba ömlenek most a dollárbilliók, miközben a közvélemény erről mit sem sejtve a következő chatbotról vitatkozik – világított rá Scott Likens, a PwC amerikai és globális AI-mérnöki vezetője a milánói AI Weeken, ahol az Index is jelen van. A szakember szerint 6–12 hónapon belül gyökeres változások jönnek: elárasztják a tereinket és az életünket a humanoid robotok, jönnek a nagy nyelvi modelleket túlszárnyaló világmodellek, és adatközpontokat lőnek fel az űrbe.

A telefon mintegy száz év alatt jutott el a tömegekhez, az elektromosság hetven, de az internetnek is kellett húsz év, azonban ehhez képest a ChatGPT négy évvel ezelőtti megjelenése után két hónap alatt érte el a százmillió felhasználót, vázolta a kontextust előadásának nyitányán Scott Likens.

A PwC vezető AI-szakembere szerint a mesterséges intelligencia ugyan hét évtizede létezik, de csak most kezd ténylegesen az életünk minden szegmensében elterjedni, ahogy a többi alaptechnológia tette korábban.

A texasi otthonáról és a farmján gondozott mentett állatairól is mesélő szakember úgy fogalmazott, hogy az AI-fejlődés időskálája gyökeresen átalakult: ami régen évtizedek alatt változott, az ma percek alatt teszi ugyanezt. Ezt a tempót szerinte nemcsak izgalmas, hanem nagyon kimerítő is követni.

Szakértő az AI-ról: Még csak most kezdjük el felfogni, hova juthatunk

A szakember éles kritikát fogalmazott meg a vállalatok megszokásairól, és a hallgatóság soraiban ülő vezetőknek szegezte azokat a kérdéseket, amelyekre szerinte mindenki ugyanazt a választ adná, ha őszinte volna magához:

Még mindig kísérleti projekteket és proof of conceptet futtatnak. Még mindig homokozóba zárják a mesterséges intelligenciát, mert félnek a hallucinációitól, holott amikor ember csinálja ugyanezt, fantáziának nevezzük, és imádjuk

– világított rá, majd folytatta a kritikákat: „még mindig külön AI-csapatot tartanak fenn valahol a vállalat szélén, amiről igazából senki nem tudja, mit csinál”. Likens szerint amit az előbb leírt, az a régi gondolkodás, és ezt elsősorban nem technológiai, hanem emberi probléma okozza:

nem bízunk az AI-ban, mert bonyolult, kicsit ijesztő, ráadásul a mintáink a múltból valók.

A szakember szerint éppen ezért érdemes komolyan venni Amara törvényét, amely szerint a technológia hatását rövid távon mindig túlbecsüljük, hosszú távon pedig alulbecsüljük. Az AI esetében a fordulópont szerinte már megtörtént, mi pedig még csak most kezdjük felfogni, hova juthatunk.

A mai chatbot már a múlt

Likens szerint óriási hiba, ha valaki ma csak a képernyőjét bámulja, és arra figyel, hogy mit tud a telefonján futó AI-asszisztens. A mesterséges intelligencia ugyanis a legnagyobb hatást már nem a chatablakokban fejti ki, hanem a világ szövetében: a laboratóriumokban, a gyárakban, a kórházakban és az energia-infrastruktúrában.

Kikötötte, hogy nem szeret jósolni, de szerinte pontosan megmondható, mi jön most:

a kutatás-fejlesztés tempója minden tudományterületen olyan szintre gyorsulhat, hogy az életünk során akár az összes betegség gyógyíthatóvá válhat, az új anyagok és gyógyszerek tervezése pedig nagyságrendekkel olcsóbb és gyorsabb lesz.

A gyárak automatizálása szerinte évtizedek óta zajlik, de most már nem merev, lépésről lépésre programozott módon, hanem mesterséges intelligenciával, ami a gyógyszergyártást és a fogyasztói termékek előállítását egyaránt képes optimalizálni.

A kórházak átalakulnak: az AI másképp képes a betegekre nézni, mint az ember, és olyan támogatást ad az orvosoknak és nővéreknek, ami eddig elérhetetlen volt.

Az infrastruktúrában is alapvető átrendeződést hoz a technológia, az áramtermeléstől a tárolásig és a szállításig, és az is reális forgatókönyv, hogy egy nap a villamos energiát az űrből szolgáltatják majd. Ez Likens szerint az igazi „Horizon X”: a még ismeretlen problémák megoldása. Erre kell felkészülni, ehhez kell csapatot, képességeket és gondolkodásmódot építeni.

Robotok, kvantum, űr – ide vándorol most a pénz

A szakember három olyan területet emelt ki, ahol szerinte már most milliárdok – pontosabban dollárbilliók – áramlanak, miközben a közvélemény a következő chatbotról vitatkozik.

Az első az AI testet öltése, vagyis a mesterséges intelligencia behatolása a fizikai világba: önvezető autóktól kezdve az épületeken, szállítási hálózatokon át a repülőgépekig minden olyan eszközbe, amely érzékelőkből származó adatokkal és robotikával együtt egészen másképp tud működni, mint korábban.

A második terület a kvantum-számítástechnika, amely Likens szerint az elmúlt két évben látványosan felgyorsult: áttörések történtek a poszt-kvantum kriptográfia, a kvantumszámítás, a kvantumérzékelés és a kvantumhálózatok területén, és a mesterséges intelligenciával kombinálva most a kvantummechanika legkeményebb fizikai problémái is támadhatóvá válnak. A téma az Index korábbi cikkeiben is rendre előkerült.

A harmadik terület a kedvenc témája, ami különösen Texasban, Elon Musk SpaceX-rakétáinak közelében izzik intenzíven: az AI az űrben. Likens meggyőződése, hogy a következő évtized hozza el a valódi űrgazdaságot, amelyben adatközpontokat állítanak Föld körüli pályára, holdbázisok épülnek 2036-ra, azonban robotika nélkül – tehát AI nélkül – mindez elképzelhetetlen.

Itt a jóslat: Hat–tizenkét hónap múlva más világban élünk

Likens nem szokott jósolni, de most kivételt tett, és nem öt vagy három évre, hanem hat–tizenkét hónapos távlatra vázolt fel több jelentős változást.

• Megjelennek a világmodellek a nagy nyelvi modelleken túl: olyan rendszerek, amelyek értik a fizika törvényeit, a tárgyak mozgását és kölcsönhatásait, és ez teljesen új képességeket hoz.
• A humanoid robotok – részben az említett Optimus-gyár közeléből – elárasztják a gyárakat, a repülőtereket, és néhány éven belül egészen elképesztő mennyiségben kerülnek be az életünkbe.
• Az AI-infrastruktúra furcsa irányokba kanyarodik: óceán alatti, sőt világűrbe telepített adatközpontok jönnek, mert ott ingyen van a hűtés. Az űr önálló adatplatformmá válik 24 hónapon belül, és az AI-jal kombinált kvantum mérnöki problémává szelídül.
• Az AI-agentek átveszik az operációs feladatokat, nagyobb teret nyernek a tervezésben. Az AI-agentekről a KPMG szakértőivel készített páros interjúnkból tudhat meg többet.

Üzenet a vállalatoknak: A megtérülés helyett kísérletezzenek

A szakember három üzenettel zárta az előadását.

• Az első, hogy a vezetők ne egyes technológiákban gondolkodjanak, és ne legyen külön AI-stratégiájuk: olyan stratégia kell, amely az összefonódó technológiák együttes hatásával számol.
• A második a leghangsúlyosabb, a return on investment (befektetés megtérülése) helyett egyre inkább a return on experiment, vagyis a kísérletezésre fordított idő megtérülésére érdemes építeni. „Minél gyorsabban tud kísérletezni, annál hamarabb találja meg az értéket ezekben a technológiákban” – fogalmazott. A „fail fast” elvét sem szereti, szerinte ez nem kudarc, hanem tanulás.
• A harmadik tanácsa a szervezeti modellekre vonatkozott: Conway törvénye szerint a technikai architektúra mindig leköveti a szervezeti silókat, az AI viszont képes ezen átvágni, ha a vezetők engedik.

Likens emellett megfogalmazta saját mondását is: szerinte a „human in the loop” elv – amelyben az ember csak egy alkatrész a folyamatban – túlhaladott. Helyette a „human is the loop” elvet javasolja, amelyben az ember irányít, az AI pedig egyfajta szuperképességet biztosít számára.

A kérdés szerinte az, hogy a vezetők elég messzire látnak-e, mert ahogy mondja: ha valaki ma még egy pilotnál vagy egy chatbotnál tart, már lemaradt arról, ami most következik.

Forrás: Index