A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Márton Anna

Ide veled, régi kardunk! 2021. júl. 26.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Szilágyi Áron arany-, Siklósi Gergely ezüstérmes lett, a hősként küzdő Márton Anna a negyedik lett. 

Sporttörténelmet írt Szilágyi Áron

Ahogy bejárta az országos – és a világsajtót –, Szilágyi Áron sorozatban harmadszor nyert olimpiai aranyérmet kardvívásban, ezzel pedig sporttörténelmet írt. 

„Nagyon boldog vagyok, nagyon nehéz felfogni és elhinni, hogy mit is vittem véghez. Nagyon büszke vagyok arra, ahogy ma vívtam. 

Rövid ünneplést tartok, mert szerdán jön a csapatverseny és abban is szeretnénk jól szerepelni. Nem kell motiválni a társaimat, már a felészülés alatt és itt Tokióban is mind a négyen nagyon fontos helyen kezeltük, kezeljük a csapatversenyt, szeretnénk jó eredményt elérni, érmet szerezni. A következő 3-4 napban ezért fogunk dolgozni”

– nyilatkozta a győzelem után. 

Fényes ezüst Siklósi Gergely első olimpiáján

Habár Szilágyi Áronhoz képest egy hellyel hátrébb végzett Siklósi Gergely, azonban nincs miért szégyenkeznie a mindössze 23 éves Siklósi Gergelynek sem, aki ezüstérmes lett férfi párbajtőrben. „Egy emberként képviseltem hazánkat, ez adott erőt és hajtott félelmet nem ismerve” – írta Facebook-oldalán az egyébként katonaként is hazáját szolgáló párbajtőrvívó. 

A döntőig magabiztosan küzdötte el magát Siklósi, végül pedig a francia Romain Cannone-nal vívott. A mérkőzés 15-10-es eredménnyel ért véget a francia sportoló javára. 

„Röpke két-három másodpercig csalódott voltam, nem jó érzés kikapni, de maga a verseny jól sikerült. Az utolsó asszóban hibáztam, de vitathatatlan, hogy az ellenfelem nagyon jó volt. Számítottam rá, hogy nehéz asszó lesz, de a sport ilyen” – mondta a döntőt követően. 

Márton Anna a bronzért küzdött

A 26 éves Márton Anna az elődöntőben az orosz Szofija Velikajával csapott össze, azonban 15-8-ra alulmaradt, végül a bronzért játszott a francia Manon Brunet-vel a női kardozók egyéni versenyében. A mérkőzésen 15-6-ra maradt alul.

Márton Anna felkészülése nem volt zökkenőmentes: az olimpiára készülve térdsérülést szenvedett, ami után döntenie kellett, megműtteti-e magát, vagy más módszerekkel készül a világversenyre. 

A kardvívó más módszerekkel készült az olimpiára, azonban az első meccsen kiugrott a térde. Azután alig pár óránként következtek a meccsek, de fájdalomcsillapítók segítségével egészen az elődöntőig menetelt.

Negyedik helye ide vagy oda, Márton Anna a nap hőse. 


(Forrás: MTI, Origó)


Mi a különbség a párbajtőr a tőr és a kard között? 

A tőrözők fegyvere 110 centiméter hosszú, amiből 90 centiméter a rugalmas penge, a végén rugós érzékelővel. Az érintkező félkilós nyomásnál jelez, a tőr maximum súlya pedig szintén maximum fél kilogramm lehet. Kosara kisebb, mint a párbajtőré, találati felületként csak a felsőtestet ismerik el (a karok és a sisak kivételével). A tőrözők is fémszálakkal megerősített mellényt viselnek, ebben találhatók az érintkezők, amik találat esetén jeleznek. A tőrözőknél nincs együttes találat, mert különbséget tesznek a támadó és védő versenyző között. Tust a támadó adhat. Az ötvenes évektől a négytagú zsűrit találatjelző gép váltotta fel, azonban továbbra is a főzsűri feladata dönteni a támadó személyéről. 

párbajtőrözők fegyvere hasonló a tőréhez, azonban nehezebb. Kosara nagyobb, hiszen az egész test találati felület (a karok és a lábak is). A penge végén található érintkező 750 grammos nyomásnál jelez. A párbajtőrben létezik együttes találat, ha az a másodperc 1/25 részén belül történik. Itt is találatjelző gépet használnak, érdekesség, hogy az 1933-as budapesti Európa bajnokságon használták először. 

A kard  történelmi funkcióiból adódóan szúró- és vágófegyver is, így találatot támadásból, védés-visszavágásból és tempóvágásból lehet adni, a kivédett, de berugózó találatok érvénytelenek. Találati felület a felsőtest, karok és a fej. 

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!