ZSÍR

Igazság az igaz történetek mögött 2023. márc. 10.

Szeretjük az igaz történet alapján készült filmeket, mert bemutatnak nekünk egy szeletkét az általunk csupán elbeszélésekből ismert történelemből. Íme hát három különböző tematikájú film és a mögött megbújó igazság.

A fegyvertelen katona (Hacksaw Ridge)

Mel Gibson igaz történetén alapuló háborús filmje a második világháború egyik legborzalmasabb csatáját, az Okinavai csatát mutatja be. A történet főszereplője Desmond T. Doss (Andrew Garfield), aki önként jelentkezik a hadseregbe. Vallási nézetei miatt azonban eltökélt szándéka, hogy egyetlen egyszer sem vesz magához fegyvert és egyetlen emberéletet sem olt ki. Szolgálata végéig hűen ragaszkodik az elveihez. Felcserként rengeteg embert ment meg a csatamezőn.

Az igazi Desmond T. Doss hajóasztalosként dolgozott és 1942 áprilisában lépett be a seregbe. Egy interjúban elmondta, megtiszteltetésnek érezte, hogy Istenért és a hazájáért harcolhat. A The Conscientious Objector Documentary című dokumentumfilmben, amely Desmon T. Doss életét dolgozza fel, Desmond nővérétől megtudhattuk, hogy öccse mindig is rendkívül segítőkész volt. Elmesélte, hogy Desmond egyszer képes volt közel 5 kilométert gyalogolni, hogy vért adjon, miután a rádióba bemondták, hogy egy baleset következtében valakinek vérre van szüksége. A Fegyvertelen katona című film is megőrzi a véradás gesztusát azzal a különbséggel, hogy Mel Gibson történetében Desmond itt ismerkedik meg szerelmével, Dorothyval. A való életben azonban a szerelmesek a templomban találkoztak.

Desmond T. Doss volt az első olyan katona, akit annak ellenére tüntettek ki a Becsület rendje érdemmedáljával, hogy lelkiismerti okokra hivatkozva megtagadta a katonai szolgálatot.

Kapj el, ha tudsz! (Catch me if you can)

A Kapj el, ha tudsz című film Steven Spilberg 2002-ben bemutatott amerikai drámája, amelynek főszereplői Leonardo DiCaprio és Tom Hanks. A történet Frank Abagnale életét mutatja be, aki már fiatalon beletanult a csekkhamisítás csánjába-bínjába, majd hamis személyazonosságokat kreált magának, hogy elrejtőzzön az FBI elől. Színes pályafutása alatt volt jogász, pilóta de még orvos is.

Az igazi Frank Abagnale-nek két fiú- és egy lánytestvére volt. A szülei válása után Frank az édesapjához költözött, ekkortájt ismerkedett meg a fehérgalléros bűnözés fogalmával. Tizenhat éves korában költözött el otthonról, addigra már több kisebb bűntényen kapták rajta (többek között zsebtolvajláson). Nem sokkal ezután belevágott a csekkhamisításba. Később valóban belekóstolt az ügyvéd-, az orvos- és a pilótaszakmába is, mivel úgy látta, az ilyen és ehhez hasonló munkakörben dolgozó emberek nagy megbecsülésnek örvendenek, ez pedig remek álarcot biztosított neki a fáradhatatlan csekkhamisításhoz. A valóságban azonban sokkal rövidebb ideig játszotta a felsorolt szerepeket, mint azt Steven Spilbergék bemutatták. Frank karrierjeinek az FBI vetett véget. Miután letöltött pár évet a büntetéséből, szabadlábra helyezték azzal a feltétellel, hogy segíti az FBI fehérgalléros bűnözők ellen folytatott munkáját. További érdekesség, hogy Frank Abagnale és az őt hűvösre tevő Joseph Shae, akárcsak filmbéli karaktereik, jó barátok maradtak egészen Shae 2005-ben bekövetkezett haláláig.

A király beszéde (The King’s Speech)

A Király beszéde egy Oscar-díjas filmdráma, amely VI. György brit király (Colin Firth) életének egy fontos periódusát mutatja be. A film elején György (akit a családja Bertie-nek becéz) megpróbálja leküzdeni beszédhibáját, amely gátolja őt fontos beszédei megtartásában. A történet középpontjában Bertie és beszédterapeutája, Lionel Logue kapcsolata áll, amely először meglehetősen döcögősnek mondható. Logue amatőr ausztrál színész és egyben kiváló beszédterapeuta, aki teljesen egyedi, gyakran normaszegő módon igyekszik felkészíteni a leendő királyt élete egyik legfontosabb beszédére, amelyet a rádió fog közvetíteni.

A film végére VI. Györgyből király lesz és sikerül megtartania az ígéretes beszédet, amelyben bátorítja az ország lakóit a háborús küzdelemre. A film tehát a bátorság, az elkötelezettség és az önfegyelem témáját járja körül.

VI. György már kisgyermekkora óta szörnyen dadogott. A király beszéde pontosan mutatja be azt a problémát, amellyel a leendő VI. György és az egész királyi család küszködött. Az egyik jelenetben egy kiállítás megnyitóján György egy beszéddel próbál megbirkózni, és láthatóan ideges lesz, amiért nem jár sikerrel. A királyi család számos magas rangú tisztviselőjét és tagját komolyan aggasztja ez a súlyos beszédhiba. Az 1930-as években ugyanis, amikor a film játszódik, a tömegmédia növekvő jelentősége miatt a királyi család tagjaitól elvárták, hogy kifogásolhatatlan kommunikációs készségekkel rendelkezzenek és nyilvános beszédjeik hibátlanok legyenek – olvasható a dailyhistory.org nevű portál egyik cikkében. A film persze tartalmaz néhány pontatlanságot, például a terapeuta kezelési módszereit és egy kis időbeli eltolódást is belecsempésztek a műbe az alkotók. A leendő király már ugyanis az 1920-as évektől kezeltette a beszédhibáját, a film szerint azonban csak az 1930-as években folyamodott ehhez. A filmszakértők szerint azonban a történet még ezen apróságok ellenére is rendkívül pontosan tükrözi a valós történelmi eseményeket.

Sárai Erika