CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Így avatkozik be Brüsszel a magyarországi választásokba 2026. jan. 9.

„Bennünket az olvasóink tartanak el! Mikroadományokból működünk! A 444.hu az olvasói előfizetésekből működik, ezért lehetünk független-objektívek! Nem kapunk Brüsszeltől temérdek lóvét, hogy a Bizottság és az Európai parlament szája íze szerint próbáljuk formálni a közvéleményt” - harsogják gyakran a magyarországi független-objektív médiumok, az ÚJSÁGÍRÓK, hogy aztán mindig kiderüljön, mindez csak mese. Most jöjjön a valóság!

Újabb, bár korábban már százszor megválaszolt, és az érintettek által rendszeresen tagadott kérdéseket vet fel a magyarországi sajtó függetlenségének valódi természete, miután Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója Facebook-bejegyzésében felhívta a figyelmet: 

az Európai Bizottság mintegy 120 millió forinttal támogatja a 444.hu-t működtető Magyar Jeti Zrt.-t egy úgynevezett TEFI projekt keretében.

Lánczi szerint ez a lépés nem pusztán pénzügyi támogatás, hanem nyílt beavatkozás a magyar választási kampányba, különösen annak fényében, hogy kampányévről van szó, és a támogatott médium politikai állásfoglalása régóta egyértelmű.

A 444.hu saját meghatározása szerint független és objektív sajtóorgánum. Ugyanakkor egyre nehezebb megmagyarázni, hogyan fér össze a függetlenség narratívája azzal, hogy egy külföldi politikai központ – Brüsszel – százmilliós nagyságrendben finanszíroz egy magyar médiumot, amely következetesen a magyar kormány ellen politizál.

A kérdés jogos:

függetlennek nevezhető-e az a sajtótermék, amely jelentős összegeket kap egy olyan politikai szereplőtől, amelynek tagadhatatlan érdeke Orbán Viktor kormányának megbuktatása?

Lánczi Tamás bejegyzése szerint a TEFI projektben részt vevő médiumok „egytől egyig a Soros-hálózathoz tartoznak”, és tartalmuk „mindenben kiszolgálja a brüsszeli politikai célokat”. Állítása szerint ezek a lapok háborús propagandát folytatnak, miközben a nemzeti érdekeket képviselő kormányokat támadják.

Amennyiben mindez igaz, úgy a kérdés már nem csupán sajtóetikai, hanem szuverenitási probléma is. Kampányidőszakban ekkora összeggel támogatni egy markánsan ellenzéki hangvételű médiumot könnyen értelmezhető közvetett, külföldről érkező kampányfinanszírozásként.

Az Európai Unió intézményeinek elvileg semlegesnek kellene maradniuk a tagállamok belpolitikájában. Ennek ellenére az elmúlt években egyre többször merül fel a vád, hogy Brüsszel aktív politikai szereplőként lép fel azokban az országokban, ahol a kormány nem illeszkedik a fősodor ideológiai elvárásaihoz.

A 444.hu finanszírozása ebbe a sorba illeszkedik: 

nem független újságírás támogatásáról, hanem politikailag irányított narratívák pénzeléséről szólhat 

– legalábbis Lánczi Tamás értelmezése szerint.

A 444.hu ügye ismét rámutat arra, hogy a „független sajtó” címke önmagában kevés. A pénz útja mindig elárulja az igazságot.