A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Screenshot 165

Így még nem láttuk beszélni a „legnagyobb élő magyart" 2022. jan. 24.

Így még nem láttuk beszélni gróf Apponyi Albertet. A 444 vette észre a január elsején YouTube-ra feltöltött videót, mely – a közöltek szerint – 1929-ben készült. A gróf nem hazudtolja meg hírnevét, hiszen legtöbben trianoni védőbeszédéről ismerik –, remek angolsággal tart egy ötperces monológot Magyarország helyzetéről. 

A grófot nem csak idehaza, de külföldön is az egyik legnagyobb rétornak tartották, reprezentatív államférfinak. Angolul, franciául, olaszul és németül is remekül – bár ez lehet enyhe jelző – szónokolt. Mint az közismert, Apponyi vezette a magyar békeküldöttséget, mely olyan államférfiakat tudhatott soraiban, mint Bethlen István, vagy Teleki Pál. 1920. január hetedikén érkezett Párizsba, január 16-án pedig elmondta híres védőbeszédét. Mikor kiderült, hogy a legfőbb tanács nem hajlandó módosítani a békeszerződésen, lemondott tisztségéről. 

„Azt tudom, hogy nemcsak a kormánynak, hanem minden magyar embernek a szíve velünk van és kísér bennünket utunkon; azt is tudom, hogy nemcsak magyar érdekeket, hanem emberiségi nagy érdekeket védünk meg. Ha ezt nem sikerül megértetnünk, nem minket, nem a magyar nemzetet fogja ezért érni gáncs, és nem a magyar nemzetet fogja majd az igazságos Isten megbosszulni”.

- Gróf Apponyi Albert

A híres beszéd itt elérhető teljes terjedelmében.  Habár a konkrét békefeltételeket január 15-én vehette át a küldöttség, másnap elhangzott a – szakmailag is megalapozott – szónoklat. S ráadásul nem is maradt következmények nélkül: a főként a nemzetiségi kérdést forszírozó szónoklat hatására – melyet afféle utolszó szóként engedélyeztek, és mindössze formaiság lett volna – Lloyd George brit kormányfő és a gróf között lázas beszélgetés kezdődött, aminek nyomán az angol államférfi elkérte a térképet, és írásos magyarázatot is kért hozzá. 

Néhány hét múlva az angolokhoz csatlakoztak az olaszok és az amerikaiak is, felvetve: érdemes lenne újratárgyalni a határokat. 

Apponyi Albert fotó 1900

1900-ban (Kép: Wikipédia)

A japánok nem szóltak bele, a kisantant pedig a franciákkal együtt természetesen tiltakozott. Ezt követően a békekonferencia egy hónapra Londonba költözött, és felcsillant a remény: azonban az angol külügy kihátrált Lloyd George között. Így sorvadt el az utolsó reménysugár, azonban a hamvába holt kezdeményezésben rengeteg szerepe volt Apponyinak.