ITT A PIROS, HOL A PIROS

Indul a parlamenti szezon - Gubík László gondolatai 2026. szept. 15.

A mai ünnepnapon, amely munkaszüneti is meg nem is, majd 300 napirendi ponttal újra indul a törvényhozás Pozsonyban. 

Köszöntsük úgy, mint az utolsó szeptemberi ülésszakot magyar képviselet nélkül!

Az igazságügyi miniszter egy kicsit besegít T. Gašparnak kijutni a tisztítótűzből, a koalíciós tanácsban a kormánypártok jól összevesznek a konszolidáció számunkra ismeretlen részletein, Danko pedig mindent megtesz, hogy tarabátlanítsa a kormányt, amiben a kormányfő a vörös rózsa - tátrai sas örökös egymásra utaltság jegyében vélhetően asszisztál is.

A konkrét kormányzati tervek és lépések helyett tehát megszokott módon egy személyi kérdés áll a figyelem központjában, de ha már környezetvédelmi miniszter úrnak mindenképp mennie kell, alkalomadtán majd ne felejtsük el számon kérni sármos kijáró emberén, hogy mi lett/lesz a megígért déli csatornahálózattal? 

Ifj. Gyimesi Györgyöt erről valahogy mindig elmulasztják megkérdezni abban a bulvársajtóban, ahová bevásárolja magát, pedig a feladata ez lett volna, nem a nagyvilág dolgainak fejtegetése. Az általa “kijárt” projektek ugyanakkora szemfényvesztések maradtak, mint Gyimesi György maga. Ha netán jövőre megjelenne valamelyik derék szjuverenyišta politikus oldalán, majd idézzük fel, mit is tett értünk az elmúlt években.

Összefoglalom a legfontosabb tudnivalókat:

- biciklizett,

- pitizett,

piros pontokért küzdő stréber kisdiákként készséggel jelentkezett a feladatra, hogy a kormány minden, magyarokat hátrányosan érintő tervének várható következményeit elmaszatolja (nyelvtörvény és rózsacsokor, gömöri atomhulladék-temető jótékony hatásai, Benes-téma elbagattelizálása)

- visszament Jurajba,

hangosan tagadta a magyar képviselet és párt szükségességét, temetve az etnikai elvű politizálást, mert szerinte bőven elég nekünk, ha jó opportunista módon befecskézzük magunkat valamelyik szlovák pártba fészkébe, és máris minden megoldódik (így sikerült megoldani a déli csatornákat is, ja várj!)

- hódított,

főleg a markízás influencerkák meg moderátorkák körében (mondjuk ők kétségkívül jobban mutatnak a címlapokon, mint a csatornák, pláne, hogy azok nincsenek) 

- megvédte hazáját a nemzetközi progressziótól,

a szakma csúcsát jelentő Mimi Šramová kaliberű újságírók felkérdezésére megszakértett mindent az energiáraktól kezdve a migránsválságon át egészen a nemzetközi békemissziókig, mindezt egy KGB-ügynök magabiztosságával.

Hát ennyi, a mai parlament még olyan, amilyennek a gyimesik látni szeretnék: 

magyar párt nélküli. 

Jövőre már változtatunk rajta!