RIA-RIA

Isten éltesse a legnagyobb palócot, Mikszáth Kálmánt! 2024. jan. 16.

A magyar irodalom egyik legnagyobb mesélőjére emlékezünk ma: 177 éve született Mikszáth Kálmán. 

A Jókai Mór mellett máig legnépszerűbb írónk atyai ősei generációkra visszamenően Németországban tanult evangélikus lelkészek voltak. Módos földbirtokos édesapjának köszönhetően Mikszáth is gondos nevelésben részesült: patinás felvidéki gimnáziumokban töltött évek után kijárta a pesti jogi kart. Szolgabíró lett, a falusi-kisvárosi környezet nagy hatással lesz írói témaválasztására is, regényeiben, novelláiban felbukkanó karakterek jó részét ebből az időszakból merítette. Balassagyarmati hivatali ideje alatt ismerte meg a helyi bíró leányát, Mauks Ilonát, akitől előbb elválasztja a nyomor, de akivel később újra összeköti életét, három gyermekkel ajándékozva meg egymást.

Írói pályafutása a korban szokatlan, habókosnak tűnő, anekdotázó hajlama miatt nehezen indult, később azonban éppen ez a stílus vált védjegyévé, elhozva számára az országos ismertséget. 

Legsikeresebb műveinek (Tót atyafiak, Jó palócok, Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma, Fekete város) ismertségéhez nagyban hozzájárult, hogy máig népszerű színdarabok és televíziós filmsorozatok is készültek belőlük.

És hogy milyen ember lehetett Mikszáth? Számos anekdota keringett a sikere csúcsán parlamenti képviselővé is választott íróról. Egyszer egy országgyűlési ülést követően egyik képviselőtársa tévedésből az író fejfedőjét emelte le előle a kalaptartóról. Amikor a honatya észrevette, hogy nem az övé a kalap, elnézést kért Mikszáthtól, ezt mondva: „Bocsánat, képviselő úr, de körülbelül ugyanakkora.” A kiváló humorral megáldott Mikszáth elmosolyodott és csak ennyit mondott: „Kívül lehet. De belül nem.” 

Lebilincselő stílusa és szellemessége miatt ma is könnyen olvasható írónk, ha esetleg nem olvastál még (elég) Mikszáthot, itt az ideje!

Forrás: Fiatalok a Nemzetért Alapítvány Facebook-oldala.