ITT A PIROS, HOL A PIROS

Istvánból egyre kevesebb, Nolenből egyre több – átalakulóban a magyar névadás 2026. nov. 13.

Lassan eljön az idő, amikor egy óvodai csoport névsorában nagyobb eséllyel találunk Nolent, Zétényt és Eliotot, mint Jánost, Józsefet vagy Istvánt. A magyar névadási szokások ugyanis alaposan megváltoztak, a klasszikus nevek egyre hátrébb csúsznak, miközben a modernebb, rövidebb és nemzetközibb hangzású keresztnevek törnek előre.

A KSH 2025-ös adatai alapján a fiúknál a Dominik, Olivér és Milán volt a három legnépszerűbb név, míg a lányoknál a Hanna, Luca és Zoé vezette a rangsort. Negyedszázaddal korábban még Dániel, Dávid és Bence állt a fiúlista élén.

A régi nagyágyúk közben lassan a kispadra kerülnek. A László 2025-ben már csak a 28., a Péter a 31., a Zoltán a 44., az István pedig a 48. leggyakrabban adott fiúnév volt. 

A János már az első ötvenbe sem fért be. 

Cserébe ott van a 16. helyen Nolen, a 19.-en Zente, a 24.-en Nimród, a 29.-en Zétény, a 42.-en pedig Eliot.

Ha tehát húsz év múlva valaki azt kiáltja egy építkezésen, hogy „Pista!”, jó eséllyel nem fordul meg egyszerre a fél brigád. Arról nem is beszélve, hogy annak idején négy Péter volt nálunk az osztályban, abból hárman az első padban ültünk – egymás mellett.

A szülői kreativitás azonban jóval messzebb merészkedik a toplistáknál. A Portfolio összefoglalója szerint egyre több név érkezik a popkultúrából, manapság leginkább a török sorozatokból, videojátékokból vagy animékből. 

A természet is ihletforrás, a lányok között már olyan nevek is megjelentek, mint a Bodza, Málna vagy Boróka.

Persze van egy határ, ahol még a magyar névadási rendszer is azt mondja: eddig és ne tovább. Az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi összesítése szerint 

az elutasított ötletek között szerepelt már a Moha, a Nutella, a Nektarin és a Cukorka, a Kolbász, az Orbánviktor, a Pandémia, a Bödön és a Kadarka is. 

Különösen emlékezetes próbálkozás lehetett a Csabai vezetéknév mellé kért Kolbász keresztnév – kétség kívül a magyar gasztronómia egyik elszalasztott történelmi lehetősége.

A szabályok szerint egy új névnek többek között illeszkednie kell a magyar vagy az európai névkultúrába, nem lehet hátrányos a viselőjére nézve, és meg kell felelnie a magyar helyesírásnak.

Az ELTE NYTK-hoz hetente átlagosan 10–20 új utónévkérelem érkezik szakmai véleményezésre.

A tendencia mindenesetre meglehetősen szomorú, a nagypapák között még Lászlók, Józsefek és Istvánok ülnek az asztalnál, az unokák között egyre több Dominik, Nolen, Zente és Eliot szaladgál körülöttük.

És ha egyszer megérkezik hozzájuk Gandalf is játszani, azon már valószínűleg senki sem fog különösebben meglepődni.

Forrás: Portfolio.hu