TE BUZERANT!

Itt a fordulat az Északi Áramlat ügyében: Berlin és Varsó is komoly bajba kerülhet 2026. máj. 19.

Az Alternatíva Németországért (AfD) parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantásának ügyében. Az ellenzéki párt szerint választ kell adni arra, hogy a német kormány mikor és milyen értesüléseket kapott a készülő szabotázsakcióról, illetve milyen szerepe lehetett a támadásban ukrán kötődésű szereplőknek.

A Bundestag AfD-frakciója által benyújtott indítvány szerint a vizsgálóbizottságnak azt is fel kell tárnia, hogy a német hatóságok kivizsgálták-e a holland titkosszolgálat figyelmeztetését, amely már hónapokkal a robbantás előtt értesülhetett egy lehetséges támadás tervéről, írja az Origo.

Nem sokkal a támadás előtt a holland MIVD (Védelmi Hírszerző és Biztonsági Szolgálat) egy titkos jelentést adott át a német BND (Szövetségi Hírszerző Szolgálat) számára. A hollandok azt állították a jelentésben, hogy tippet kaptak róla, hogy szabotázsakció készül az Északi Áramlat ellen, az elkövetők pedig az ukrán szolgálatokhoz köthető egyének, akik hamis útlevelekkel utaznak és egy hajót terveznek használni a művelethez.

A német jobboldali párt azt is kifogásolja, hogy a német kormány és az illetékes szervek a mai napig nem hozták teljes egészében nyilvánosságra a nyomozás eredményeit. Az AfD szerint az is kérdés, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vagy a kijevi vezetés más tagjai tudtak-e a robbantás előkészületeiről.

Ukrajna a háttérben

Az ukrán szál egyre hangsúlyosabbá vált az ügyben. A német nyomozók egy ukrán búvárcsoporthoz és egy hajóhoz kötik a szabotázsakciót. A gyanú középpontjába egy Volodimir Z. nevű ukrán állampolgár került, akinek elfogását Németország kezdeményezte, azonban az AfD állítása szerint Lengyelország nem működött együtt a kiadatásban, sőt a férfi elmenekülését is eltűrhette. A párt emiatt súlyos vádakat fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök kormányával szemben is. A vizsgálóbizottság azt is elemezné, hogy Berlin megfelelően reagált-e a lengyel hatóságok magatartására, illetve mennyire működőképes az európai elfogatóparancs rendszere politikailag érzékeny ügyekben.

Az AfD azt is felvetette, hogy amennyiben bebizonyosodik az ukrán érintettség, Németország kérjen kártérítést az infrastruktúrában okozott, legalább 1,2–1,35 milliárd euróra becsült károkért, valamint a gazdasági következményekért.

A párt emellett azt is vizsgálná, hogy a német kormány tett-e lépéseket az ország kritikus infrastruktúrájának – tenger alatti vezetékek, kábelek és energetikai rendszerek – fokozott védelmére a támadás óta. Napirendre kerülhet az is, van-e terv a részben épen maradt Északi Áramlat vezetékek helyreállítására, és milyen politikai vagy jogi akadályok állnak ennek útjában.

AfD: Ez elfogadhatatlan

Markus Frohnmaier, az AfD parlamenti frakciójának alelnöke szerint Németország szuverenitását súlyos támadás érte.

A politikus úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy miközben Berlin közel százmilliárd euróval támogatja Ukrajnát, addig az ügy több ukrán gyanúsítottja továbbra is szabadon él.

A vizsgálóbizottság felállításához ugyanakkor az AfD önmagában nem rendelkezik elegendő támogatással. A Bundestagban a képviselők legalább egynegyedének támogatása szükséges egy ilyen testület létrehozásához, miközben az AfD jelenleg 152 mandátummal rendelkezik a 630 fős parlamentben. Emiatt egyelőre kérdéses, hogy a kezdeményezés megkapja-e más pártok támogatását.

Forrás: Magyar Nemzet és Origo