TE BUZERANT!

Itt a lista: őket zárta ki Macron az iráni háborús csúcsról 2026. ápr. 18.

A Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztosítása érdekében kezdeményezett Németország és Franciaország csúcstalálkozót, amely mintegy harminc, magát semlegesnek nevező ország részvételével zajlott. Viszont az iráni háborút érintő kérdésben Macron elnök kizárta az egyeztetésből az Egyesült Államok, Izrael, az Európai Unió és a NATO vezetését.

Emmanuel Macron francia államfő elsőként Keir Starmer brit miniszterelnököt fogadta munkaebéden a hivatalában, majd csatlakozott hozzájuk Friedrich Merz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. A többi résztvevő, „európaiak, közel-keletiek, ázsiaiak és latin-amerikaiak” videókapcsolat révén vesznek részt a találkozón.

Az Egyesült Államokat nem hívták meg az egyeztetésére, mert Emmanuel Macron ragaszkodik ahhoz, hogy az Irán ellen háborút indító szövetségesek, az amerikaiak és Izrael, kimaradjanak bármilyen jövőbeli küldetésből.

Macron kizárta a NATO főtitkárát és Ursula von der Leyent

Mindeközben Franciaország elutasította azt a brit javaslatot, hogy Mark Rutte, a NATO főtitkára és Ursula von der Leyen is részt vegyen a párizsi találkozón – közölte három, a csúcsról tájékoztatott tisztviselő. Közlésük szerint az Élysée-palota kétszer is törölte a nevüket Starmer javasolt meghívotti listájáról, mivel Franciaország inkább a kormányfőkre kívánja korlátozni a részvételt. A brit kormányfő hivatala nem kommentálta az ügyet.

Macron határozottan kijelentette, hogy Franciaország nem lép fel a szorosban addig, amíg nem jön létre tűzszünet, bár már egy repülőgép-hordozót és fregattokat küldött a Földközi-tenger keleti térségébe. Más európai vezetők is osztják azt az álláspontot, hogy addig nem történhet intézkedés, amíg Irán és az Egyesült Államok nem hagy fel a szoros körüli ellenségeskedéssel.

Merz – többek között Trumppal folytatott telefonbeszélgetésében – jelezte, hogy Németország kész részt venni egy tengeri kezdeményezésben, de csak bizonyos feltételek mellett. A német hadsereg, a Bundeswehr korábban is vett részt külföldi missziókban – például Afganisztánban –, ám működését az alkotmány szigorúan korlátozza. Bevetések csak kollektív felhatalmazás (EU, NATO vagy ENSZ) alapján történhetnek, és parlamenti jóváhagyás szükséges.

Starmer brit miniszterelnök politikai erényt kovácsolt abból, hogy nem engedte, hogy Nagy-Britanniát „belerángassák ebbe a háborúba”, ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Királyság kész vezető szerepet vállalni egy olyan nemzetközi koalícióban, amely a harcok befejezése után biztosítaná a Hormuzi-szorost.

Forrás: origo.hu