CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Jelentés készült az uniós intézmények jogállamisági problémájával kapcsolatban 2025. jún. 25.

Második alkalommal tette közzé jogállamisági jelentését a Nézőpont Intézet, amely ezúttal az Európai Unió saját intézményeinek működését vette górcső alá. A dokumentum szerint az elmúlt egy évben legalább 15 olyan esetet azonosítottak, amelyek során az uniós szervek maguk sértették meg a jogállamiság elveit – közölte Mráz Ágoston Sámuel intézetvezető szerdán Brüsszelben.

A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Nézőpont Intézet által közösen szervezett, az elemzést bemutató konferencián Mráz Ágoston Sámuel elmondta: 

Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt egy évben, amióta megalakult az új Európai Parlament és az Európai Bizottság, történtek-e olyan esetek, amelyek sértik a jogállamiság elvét ezekben az intézményekben. Tizenöt ilyen jelenséget azonosítottunk, ezeket fogjuk most bemutatni második jogállamisági jelentésünkben

– mondta.

A jelentés több uniós tagállam szakértőinek közreműködésével készült, a kutatást a Nézőpont Intézet vezette. Mráz szerint több ügynek már korábban is volt előzménye, de az elmúlt év tapasztalatai alapján azt rögzítették, hogy ezekre nem születtek valódi jogállami megoldások.

Természetesen nem csak 15 problémáról van szó, de ennyit biztosan meg tudunk nevezni

– fogalmazott, hozzátéve: remélik, hogy a mostani nemzetközi hálózatnál is nagyobb közösség jön létre, amely jelezni tudja, ha jogállamisági problémát tapasztal az uniós intézmények működésében.

Szerinte jelenleg az a gond, hogy még ha egy ilyen problémáról születik is újságcikk, azt utána Brüsszelben elhallgatják. „Itt létezik egy elhallgatási spirál ezekkel a problémákkal kapcsolatban, és mi ezzel szeretnénk szembemenni” – mondta.

A jelentés három fő intézményt vizsgált: az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot és az Európai Unió Bíróságát. 

A bíróság esetében a függetlenség kérdését emelte ki: „Ez a csúcsszerve az uniónak, ítéleteit csak szerződésmódosítással lehet felülírni. Mégis azt látjuk, hogy nem érvényesül az a jogállami alapelv – a bírói függetlenség –, amelyet minden nap számon kérnek Magyarországtól” – fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel.

A bíróságnál négy ügyet azonosítottak, amelyek azt jelzik, hogy a bírák elfogultak, és olyan karrierúttal vagy alternatív pozíciókkal rendelkeznek, amelyek megkérdőjelezik függetlenségüket. „A bírói aktivizmus nagyon súlyos jogállami problémát vet fel” – tette hozzá.

Zemplényi Lili, a kutatóintézet e projektért felelős elemzője elmondta: az uniós bíróság esetében a bírák hátterét vizsgálták abból a szempontból, hogy fennáll-e politikai elfogultság. 

Találtunk bizonyítékot arra, hogy az egyik bíró kuratóriumi szinten részt vesz egy német politikai intézményben. Ez is mutatja, hogy problémák vannak a bíróság függetlenségével és pártatlanságával

– mondta.

A kutatás kitért az uniós források kiosztására is. Kiderült, hogy külső szervezetek is részt vesznek a források elbírálásában, miközben maguk is kapnak EU-finanszírozást. Ez szerinte komoly összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel, és azt jelzi, hogy 

az uniós pénzek nem hatékonyan és elfogultságoktól nem mentesen kerülnek kiosztásra.

Az Európai Parlament esetében a jelentés a belső szabályrendszer visszásságait is vizsgálta. Például rámutattak, hogy mentelmi ügyekben rendkívül eltérő sebességgel zajlanak az eljárások. 

Volt rá példa, hogy 17 nap alatt lezártak egy ilyen ügyet, tehát képesek erre. Ugyanakkor Magyar Péter vagy Ilaria Salis esetében már több mint 200 napja húzódik az eljárás, nyilvánvalóan politikai okokból, és nem azért, mert a parlament nem tudná lezárni azokat

– vélekedett.

A jelentést időzítetten publikálják, párhuzamosan az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésének megjelenésével, július elején.

MTI