A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
308877245 498885972105142 518810308632173397 n

Jeszy: nem kéne inkább a férfiakat kötelezni a szívhang meghallgatására? 2022. szept. 30.

OK, persze, a végső döntést a nő hozza meg, ő fekszik be a kés alá. De hányszor teszi ezt meggyőzés, nyomás, akár zsarolás vagy fenyegetés hatására...?

Úgy, hogy közben a férfi az egész procedúrát megússza: a gyakorlati részből kimarad, a lelkiből pedig kivonja magát. Nem éli végig a dilemmát, a tortúrát, a megrázkódtatást, amit maga a döntés is hoz.

Ő csak b@szott egy jót, nem érdekelték a következmények - most pedig menekül előlük.

Persze a végső döntés ettől még a nőé lesz. De ha a férfinak is meg kell hallgatnia a szívhangot, többé már számára sem csak egy távoli, személytelen dolog a magzat. Lehet, hogy nem lesz hatással a lelkiismeretére - de lehet, hogy mégis. És lehet, hogy nem rábeszélni, kényszeríteni fog, hanem együtt fognak döntést hozni.

Igen, van olyan, hogy ismeretlen, elérhetetlen az apa, eltűnt, nemi erőszak történt, stb. Ilyenkor a nőé marad egyedül a döntés. És lehetnek esetek, amikor annak minden fájdalmassága ellenére az abortuszt elfogadhatónak vagy indokoltnak tartjuk. Legalábbis legitim (volna) az erről értelmes vita a közéletben.

Igen, férfiak is beszélhetnek róla.

És igen, a nem kívánt terhességekben - a nyilvánvaló nemi erőszakot leszámítva - a nőnek is van felelőssége. Hiába igyekeznek a különböző emberi-, nőjogi ás egyéb álcivil szervezetek minden felelősséget a férfiakra tolni.

És legalább ekkora hazugság, álszent manipuláció, amikor ugyanezek szervezetek, meg mindenféle női magazinok krokodilkönnyek közepette előadják, hogy a nők számára az abortusz egy óriási trauma, és senki sem akar ilyet. Dehogynem. Persze rengeteg tisztességes, érző nő számára valóban trauma. Ők tényleg gyötrelmek közepette hozzák meg a döntést. De ugyanezek a szervezetek, magazinok előszeretettel mutogatják azokat a nőket, köztük celebeket, akik kéjes örömmel mesélik, hogy igenis vetettek már el gyereket.

Sőt, a legújabb trendnek megfelelve már versenyeznek is egymással azon, hogy kinek volt több abortusza.

Ezek a nők válnak menővé, példaképpé a manipulált fiatalok számára. Ők az „én testem, én dötésem”, meg a „takarodjatok a pinámból” jelszavak alatt tüntető tömegek vezérei. Amely tömeg hisztériája mesterségesen gerjesztett, ráadásul egy hazugságon alapul.

Nálunk ugyanis semmilyen módon nem szigorodott az abortusztörvény. Annyi változott, hogy a nőnek meg kell hallgatnia a magzat szívhangját.

Utána korlátozás nélkül ugyanúgy be lehet feküdni, ki lehet szedetni, és ugyanúgy ki lehet dobni a kukába az embriót...

De lehet, azt is végig kellene nézni a férfinak!