CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Jó az ETF-befektetési stratégia, de! 2024. szept. 12.

Az utóbbi időben mást sem hallunk az ilyen-olyan banki és brokercéges befektetési tanácsadóktól, minthogy az ETF-ek a tuti megoldás. Nem rossz, nyilván jobb, mint a folyószámlán tartani a spórpénzt a bankban, a matrac alatt vagy eladva a kertben, de ez a befektetési stratégia sem mentes az ilyen-,olyan hátulütőktől. Amikre általában a „tanacsadók“ sunyin elfelejtik figyelmeztetni a leendő ügyfelet (az üzlet és a vele járó jutalék remenyében) vagy nem is sejtenek róluk (ez talán a rosszabbik eset - igaz, az előbbi sem jó).

De mik is azok a sokat ragozott ETF-ek, és főleg mik a rizikók velük kapcsolatban?

Az elmúlt években az ETF-ek a különböző eszközosztályokhoz, ágazatokhoz vagy nemzetközi piacokhoz való olcsó hozzáférésük miatt az intézményi és a lakossági befektetők által egyaránt kedvelt befektetési formává váltak. Az ETF-piacon tapasztalható díjemelési hullám azonban felzaklatja a befektetőket.

Az ETF-ek részvények vagy kötvények kosaraiként működnek. Miközben tehát ezek az alapok a befektetők számára az alacsony belépési költségek és a részvényekhez hasonló óránkénti kereskedhetőség előnyeit nyújtják, az új fejlemények néhány olyan hátrányra is rámutatnak, amelyeket egy megfontolt befektetőnek gogondosan mérlegelni kell.

Ezek a következők:

• Jutalékok és költségek

Az ETF-ek részvényekhez hasonlóan kereskedhető jellege az egyik fő előnynek tekinthető. Ennek a tulajdonságnak azonban van egy rejtett hátránya is a kereskedési költségek tekintetében. Egy ETF minden egyes vétele vagy eladása díjköteles lehet, és a kereskedések rendszeressége gyorsan összeadódhat, és idővel ronthatja a portfólió teljesítményt.

Bár lehet találni olyan online brókereket, amelyek nulla százalékos jutalékos kereskedést biztosítanak, a befektetőknek szem előtt kell tartaniuk a rejtett költségek meglétét. Például a kereskedési megbízásokért fizetendő díjakat. Ezenkívül az alap teljes vagyonából a működési költségek fedezésére fordított költség is befolyásolhatja a hozamokat.

• Alapvető ingadozások és kockázatok

Bár az ETF-ek elősegítik a diverzifikációt, nincsenek elszigetelve a piaci változásoktól. A választék és a koncentráció mértéke határozza meg, hogy egy ETF mekkora volatilitású. Általánosságban elmondható, hogy az indexeket, például az S&P 500-at követő széles piaci ETF-ek alacsonyabb volatilitásúak (ingadozási amplitúdójúak) az iparágspecifikus ETF-ekhez képest.

A befektetőknek figyelembe kell venniük az ETF-ben képviselt régiókra vagy iparágakra ható gazdasági és társadalmi tényezőket is. Az olyan tényezők, mint a politikai instabilitás és a gazdasági nehézségek jelentős szerepet játszhatnak az ETF-ek életképességében, ezért a befektetési döntések meghozatalakor elengedhetetlen a mögöttes kockázatok megértése.

• Alacsony likviditás

A likviditás fontos kérdés bármely nyilvánosan forgalmazott eszközzel való kereskedés kapcsán, és ez az ETF-ek esetében sincs másképp. A gyéren kereskedett ETF-ek problémákat okozhatnak a vételi vagy eladási szándék során, mivel a nem megfelelő kereskedési érdeklődés miatt a kereslet és a kínálat között hatalmas árkülönbségek alakulhatnak ki. Ezért ajánlatos olyan likviditású ETF-eket előnyben részesíteni, amelyek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy jelentős ármozgások nélkül lépjenek be és ki a pozíciókból.

• Tőkenyereség felosztása

Egyes ETF-ek tőkenyereséget fizetnek ki a részvényeseknek, és a befektetőknek, és az ilyen kifizetésekből adózási kötelezettségeik keletkeznek. Ha pedig a nyereséget újra befektetik, az további költségeket ró rájuk. Annak megértése, hogy az ETF-ek hogyan kezelik a tőkenyereség felosztását, kulcsfontosságú a befektetők számára, hogy adókonform döntéseket hozhassanak.

Tehát a befektetési szerződés aláírása előtt nem árt az apró betűs részt is elolvasni, sőt annál sokkal többet, alaposan megismerni a kiválasztott ETF jellegét, működését, ha nem akarunk utólag kellemetlenül csalódni a tutinak hitt befektetésünkben, illetve a kiválasztott banki alapkezelőben, brókercégben).