CINK

Jó világ van? 2023. jan. 6.

A megbokrosodott öfösöknek tuti. A langytakonyság kifizetődőbb, mint valami koszos köpködőben a piagőzös stamgasztoknak kornyikálni.

Mindegy is. Az ilyen öfös aranyifjaknak (elnézést a vérbő wokazonoktól a hímnemű hasonlatért) már ott áll a millája (bor)villája a hajógyári mágnás hegyén.

Nyilván a "valamilyen" kisúrhölgynek sem kell már a falunapokból megélnie. Pláne, ha kiveri. Valaki valakinek a valamijét. A nagyszínpadon a begombázott, szivárványosan csillogó szemű millenniumi (de)generáció lipsi krémje előtt.

Hosszú lett ez a mondat. De nem hosszabb, mint egyes álkonzervatív baráti kommentátorok vezetéke.

De, hagyjuk is őket. Elmúlnak ők, mint az idegesítő pattanás a homlokon, ha figyelmen kívül hagyjuk.

Vissza a címben megpendített jó világra.

Ahogy a bölcsek mondják, az nem lesz, hanem volt. De ez esetben ez a bölcselet is sántít.

Amit jó világnak hittünk, az a legszegényebbeknek mégsem volt az. A látszat csalhat, de a számok ritkán.

2006 óta Szlovákiát legtöbbször olyan politikusok kormányozták, akiknek a lepénylesője a jóléti állammal volt tele. Dugig.

A választások előtti jóléti csomagok koncepciója egyre népszerűbbé vált. Függetlenül a szlovák mainstream (értsd FOS) média bősz populistázásától, a politikai paletta szinte egész spektrumának szerves részévé vált. Az "az államnak osztoznia kell a polgárokkal" szólamtól voltak hangosak a terek és tévéstúdiók.

Így első blikkre ez nem sokban különbözik a szocialista jelmondatoktól, amiket negyven évig hallgattunk, olvastunk, ha akartunk, ha nem.

De ne csodálkozzunk! Amit Marxék a Lajtától keletre csak ideig óráig tudtak fenntartani, azt a nagy tócsán túlról felvilágosított Nyugat, ahol nincs kézzelfogható komcsi-tapasztalat, most (és örök időkre) betonba szeretné önteni. Itt is.

A komcsiknál a Pravda és (elv)társaik siettek médiaszolgálatra, az újkomcsiknál meg a Netflix és társai mossák az ikszesek és ipszilonisok agyát fényesre.

E kis kitekintés után, vissza a statisztikai adatokhoz!

Szlovákia legszegényebb polgárai szociális helyzete, a számok tükrében, jottányit sem javult. Sőt!

2006 és 2022 között a létminimum összege 54,8 euróról 68,8 euróra emelkedett, ami 16 év alatt 26,7%-os növekedést jelent.

Ugyanebben az időszakban az infláció 54%-os volt.

Reálértéken tehát, 2006-os árakon számolva a juttatás 2022 végére 44,6 euróra csökkent.

Nem akarunk folyton Zselézni, meg Kula bázni, de oda, nekik jut. Annak ellenére is, hogy a jóemberkedő naiv nyugatiak pénze jórészt magánzsebekben végzi.

Óvatos becslés szerint eddig mintegy tíz milliárd ojró.

Героям слава!