CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Jönnek a szűk esztendők 2023. márc. 8.

Az ingatlanhitelek sok-sok éven keresztül nagyon kedvezőek voltak. Úgy tűnt, hogy a jóvilágnak soha nem lesz vége.

De amint Murphy papa mondta annó, ami elromolhat, az el is romlik.

Nos az ingatlanpiaci helyzet is romlani fog. Meg sokak hangulata is ezáltal.

Azok jártak (átmenetileg) jól, akik 5, vagy akár 10 évre előre rögzítették jelzáloghitelük kamatát. Ilyen esetben, amíg még él a fix törlesztő, akár több száz eurót is megtakarítanak havonta azokhoz képest, akik bíztak abban, hogy még jó sokáig alacsonyak lesznek a kamatok és egy kedvezőbb rövid távú kamat fejében kitették magukat a kamatnövekedés hosszú távú rizikójának.

A kamatok ugyanis az infláció hatására sokkal drámaibb mértékben emelkedtek az elmúlt hónapokban (és még sajnos fognak is), mint amire nyáron vagy akár tavaly ősszel számítani lehetett volna.

Ezt is rákenhetnénk a háborúra és az elhibázott európai szankciós politikára (ami igaz is), de a kamatok azért ezen tényezők nélkül is, ciklikusan változnak.

Hol felfelé mozognak, hol csökkennek az ingatlanpiac kínálat-kereslet diktálta jellege miatt. Na, meg az Európai Központi Bank kamatpolitikája miatt. Ami az inflációs nyomással függ össze. Az inflációt pedig a bizonytalanság (háború, szankciók, energiaárak, termények ára stb.) hajtja felfelé. És így be is zárul a kör.

A kisembereken kívül, akiket főleg a növekvő élelmiszer árak és rezsiköltségek sújtanak, rosszul járnak a részvénybefektetők is, mivel a növekvő államkötvény kamatok lefelé húzzák a részvényindexeket, és rosszul járnak az ingatlanhitelt már felvett vagy felvenni készülő leendő ingatlantulajdonosok is.

Így például azok esetében, akiknek a bankja mondjuk jövőre változtatni fogja a kamatlábat, mert épp lejár a fixációjuk, illetve új jelzáloghitelelt szeretnének igénylni, a magasabb kamatlábak miatt értelemszerűen magasabb havi törlesztőrészletet lesznek kenytelenek fizetni.

És az Európai Központi Bank részéről nem érkeztek legutóbb sem jó hírek e tekintetben. Egyre keményebb nyilatkozatok hangoznak el. Robert Holzmann, a az EKB Kormányzótanácsának osztrák tagja tegnap azt mondta, hogy fokozatosan 2,5 százalékról 4,5 százalékra kellene emelni az alapkamatot.

Belga kollégája, Pierre Wunsch pénteken ennél szerényebb volt. Szerinte "csak" 4 százalék lesz a  kamatemelések végső mértéke.

Pedig még tavaly júliusban a szakemberek azt várták, hogy a jegybank megáll két százaléknál.

Hát nem állt meg. Bankár tervez, az EP öngyilkos politikája meg végez.

Végez az európai gazdasági konjuktúraval. És a jövőbe vetett rózsaszín álmokkal.