A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Piros 7es20

Jörg Haider utódja genderpolitikai reformot vezet be 2022. dec. 19.

Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!

Ausztria legdélebbi tartományában, Karintiában, ahol egykor – igaz, soha nem egyedül, hanem mindig valamilyen koalíciós partnerrel – Jörg Haider volt a tartományi kormányfő, a jelenlegi, szocialista miniszterelnök, Peter Kaiser kormánya 71 oldalas gender-iránymutatást ad ki, a hivatali nyelvhasználat szabályozására.

A tervezet nagy port kavart, ugyanis teljesen átalakítaná a hivatali szókészletet. A magyarral ellentétben a német nyelvben, beleértve az osztrák dialektusokat is, alapvetően létezik a nyelvtani nem fogalma. Korábban azonban az volt az elterjedt szokás, hogy elég volt a férfiakra vonatkozó alakot használni egy foglalkozás említésekor, illetve, ha fontos volt a szövegkontextus szempontjából, hogy az illető nő, akkor az –in vagy többes számban –innen toldalékal lehetett nőnemű alakot varázsolni. pl. Sänger = énekes, Sängerin = énekesnő, Sängerinnen = énekesnők. Később elkezdett terjedni az úgynevezett „nagy belső i”, amivel közös többes számú alakot kreáltak a férfiaknak és a nőknek is: SängerInnen = énekesek és énekesnők.

Bizonyos körökben még ez sem volt elég, hiszen ez a nyelvi alak nem utal egyértelműen arra, hogy azokat is inkludálná, akik nem bináris genderidentitásúak. Ennek a kifejezésére különböző formák alakultak ki, a használatuk nem egységes, vannak, akik egy csillaggal, míg mások alulvonással jelzik: Sänger*Innen. (Kis i-betűvel, a Sängerinnen csak a nőket jelöli.)

Az úgynevezett genderezés megosztja a közéletet, a sajtót és a politikát is.

Vannak, akik szerint úgy hülyeség az egész, ahogy van, míg mások a mindennapi életükben is a genderesített alakot használják. Egyes folyóiratok, szerkesztőségek, hivatalok letudják egy megjegyzéssel:

a könnyebb olvashatóság értelmében eltekintünk a genderezéstől, a szöveg értelemszerűen mindenkire vonatkozik,

ugyanakkor például a közszolgálati FM4 rádiócsatorna (ami a Felvidék egyes részein is fogható) a weboldalán teljesen természetesen használja a genderesített nyelvezetet.

A karintiai kormányzat új nyelvrendelete azért készült, mert a politikai döntéshozók szerint a már említett Binnen-I (belső-I, ami a női alakot képzi pl.a foglalkozásnevekből), a harmadik nemet (értsd: nem bináris genderidentitást) nem fejezi ki. Ezért aztán ennek a használata helyett alternatív megoldásokhoz folyamodnak:

Paraszt (Bauer) helyett mezőgazdaságban foglalkoztatott (landwirtschaftlich Beschäftigte/r), a vendég (Gast) helyett látogató személy (Besuchsperson), a szerző (Autor) helyett irodalomalkotó személy (literaturschaffende/r Person), míg a győztes (Sieger) helyett az első helyezést elérő személy (den ersten Platz belegende). A német nyelvben apaföldnek (Vaterland) nevezett anyaföld Erstland, vagyis első(dleges) föld lesz, és természetesen a papából és mamából is szülők lesznek. Leuralni (Übermanneni) sem lehet majd, csak áterőszakolni (Übergewaltigen). A szobalányból (Zimmermädchen) helyiséggondozó (Raumpflege) lesz.

A tervezet ellen nagy lett a felháborodás, például az agrárkamara azonnal tiltakozott. Az ellenzéki FPÖ pedig sajtóközleményekben adott hangot annak az álláspontjának, hogy a kormánynak lenne fontosabb dolga is, hiszen az embereket különösen nem akkor kéne ilyenekkel traktálni, amikor sokaknak egyre nehezebb az alapvető megélhetés... de alapvetően máskor sem.

A felháborodás miatt a kormány visszavonta a hivatali gender-szótárat,

azzal az indoklással, hogy fontosnak tartják, hogy egy országosan egységes nyelvpolitikai szabályozás szülessen, ami az Alkotmánybíróságnak is megfelelően egységesíti a hivatali nyelvhasználatot.

nyitókép: bob al-greene/mashable/P7
Posta Ákos István
Kövesd a Piros7est az X-en is! Kövesd a Piros7est az X-en is!