A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Piros 7es20

Jörg Haider utódja genderpolitikai reformot vezet be 2022. dec. 19.

Ausztria legdélebbi tartományában, Karintiában, ahol egykor – igaz, soha nem egyedül, hanem mindig valamilyen koalíciós partnerrel – Jörg Haider volt a tartományi kormányfő, a jelenlegi, szocialista miniszterelnök, Peter Kaiser kormánya 71 oldalas gender-iránymutatást ad ki, a hivatali nyelvhasználat szabályozására.

A tervezet nagy port kavart, ugyanis teljesen átalakítaná a hivatali szókészletet. A magyarral ellentétben a német nyelvben, beleértve az osztrák dialektusokat is, alapvetően létezik a nyelvtani nem fogalma. Korábban azonban az volt az elterjedt szokás, hogy elég volt a férfiakra vonatkozó alakot használni egy foglalkozás említésekor, illetve, ha fontos volt a szövegkontextus szempontjából, hogy az illető nő, akkor az –in vagy többes számban –innen toldalékal lehetett nőnemű alakot varázsolni. pl. Sänger = énekes, Sängerin = énekesnő, Sängerinnen = énekesnők. Később elkezdett terjedni az úgynevezett „nagy belső i”, amivel közös többes számú alakot kreáltak a férfiaknak és a nőknek is: SängerInnen = énekesek és énekesnők.

Bizonyos körökben még ez sem volt elég, hiszen ez a nyelvi alak nem utal egyértelműen arra, hogy azokat is inkludálná, akik nem bináris genderidentitásúak. Ennek a kifejezésére különböző formák alakultak ki, a használatuk nem egységes, vannak, akik egy csillaggal, míg mások alulvonással jelzik: Sänger*Innen. (Kis i-betűvel, a Sängerinnen csak a nőket jelöli.)

Az úgynevezett genderezés megosztja a közéletet, a sajtót és a politikát is.

Vannak, akik szerint úgy hülyeség az egész, ahogy van, míg mások a mindennapi életükben is a genderesített alakot használják. Egyes folyóiratok, szerkesztőségek, hivatalok letudják egy megjegyzéssel:

a könnyebb olvashatóság értelmében eltekintünk a genderezéstől, a szöveg értelemszerűen mindenkire vonatkozik,

ugyanakkor például a közszolgálati FM4 rádiócsatorna (ami a Felvidék egyes részein is fogható) a weboldalán teljesen természetesen használja a genderesített nyelvezetet.

A karintiai kormányzat új nyelvrendelete azért készült, mert a politikai döntéshozók szerint a már említett Binnen-I (belső-I, ami a női alakot képzi pl.a foglalkozásnevekből), a harmadik nemet (értsd: nem bináris genderidentitást) nem fejezi ki. Ezért aztán ennek a használata helyett alternatív megoldásokhoz folyamodnak:

Paraszt (Bauer) helyett mezőgazdaságban foglalkoztatott (landwirtschaftlich Beschäftigte/r), a vendég (Gast) helyett látogató személy (Besuchsperson), a szerző (Autor) helyett irodalomalkotó személy (literaturschaffende/r Person), míg a győztes (Sieger) helyett az első helyezést elérő személy (den ersten Platz belegende). A német nyelvben apaföldnek (Vaterland) nevezett anyaföld Erstland, vagyis első(dleges) föld lesz, és természetesen a papából és mamából is szülők lesznek. Leuralni (Übermanneni) sem lehet majd, csak áterőszakolni (Übergewaltigen). A szobalányból (Zimmermädchen) helyiséggondozó (Raumpflege) lesz.

A tervezet ellen nagy lett a felháborodás, például az agrárkamara azonnal tiltakozott. Az ellenzéki FPÖ pedig sajtóközleményekben adott hangot annak az álláspontjának, hogy a kormánynak lenne fontosabb dolga is, hiszen az embereket különösen nem akkor kéne ilyenekkel traktálni, amikor sokaknak egyre nehezebb az alapvető megélhetés... de alapvetően máskor sem.

A felháborodás miatt a kormány visszavonta a hivatali gender-szótárat,

azzal az indoklással, hogy fontosnak tartják, hogy egy országosan egységes nyelvpolitikai szabályozás szülessen, ami az Alkotmánybíróságnak is megfelelően egységesíti a hivatali nyelvhasználatot.

nyitókép: bob al-greene/mashable/P7
Posta Ákos István