A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
józsef attila

József Attila - Nem, nem, soha! 2023. ápr. 11.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

A magyar költészet napját 1964 óta midnen évben József Attila születésének napján, április 11-én ünnepeljük. A tragikusan fiatalon elhunyt költő életében sokat szenvedett, ám a kommunista rendszer felemelte panteonjába, mint proletár irodalmárt. Noha József Attila valóban szimpatizált a legelesettebb társadalmi csoportok felemelésének gondolatával, költészete túlmutatott mindenféle ideológián, hogy az egyik legtisztább hangú magyar verselővé váljon, aki Petőfi óta a leginkább volt képes a magyar lélek megérintésére. 

A Nem, nem soha! című verset 1922-ben írta a fiatal költő, ám 1989-ig senki sem ismerte Juhász Gyula kivételével, hiszen addig nem publikálták. A Horthy-korszakban ugyanis József Attila nem volt épp a rendszer kegyeltje, a második világháborút követően pedig nem fért össze a költemény a kommunista internacionalista ideológiával.

József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát! 

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!