AMMARHA!

Kanada leggazdagabb tartományában az elszakadásról szavaznak 2026. okt. 19.

Kanada egyik leggazdagabb és legfontosabb olajtermelő tartományában, Albertában népszavazást tartanak arról, hogy megindítsák-e az ország elhagyásához vezető folyamatot. A mostani referendum még nem közvetlenül a függetlenségről dönt, hanem arról, legyen-e később jogilag kötelező erejű szavazás az elszakadásról.

A mintegy ötmillió lakosú, Calgaryt és Edmontont is magában foglaló Alberta Kanada energiaipari központja. A szeparatista mozgalom támogatói elsősorban gazdasági okokra hivatkoznak: szerintük a tartomány túl sokat fizet be a közös kasszába, miközben Ottawa környezetvédelmi és energetikai szabályai korlátozzák az olaj- és gázipar fejlődését. A Reuters szerint a mostani albertai szeparatizmus jóval kevésbé identitásalapú, mint a korábbi québeci függetlenségi mozgalom: 

itt sokkal inkább a pénzről, az energiáról és a nyugati tartományok elégedetlenségéről szól a vita.

A közvélemény-kutatások alapján ugyanakkor jelenleg egyértelmű többségben vannak azok, akik Kanada részeként tartanák Albertát. Egy friss Angus Reid-felmérésben 66 százalék támogatta a maradást, más kutatások pedig 70 százalék körüli arányt mértek. A szeparatista tábor ennek ellenére politikailag láthatóbbá vált, és sok támogatója maga is inkább nyomásgyakorlásként tekint a referendumra, mint egy új állam létrehozásának első lépéseként.

Danielle Smith, Alberta konzervatív miniszterelnöke szintén Kanada részeként tartaná a tartományt, a referendumot azonban pártja függetlenségpárti szárnyának nyomására írta ki. Azt jelezte, hogy 

ha mégis az elszakadási folyamat megindítása kapna többséget, akkor egy későbbi, kötelező referendum következhetne.

Mark Carney kanadai miniszterelnök az elmúlt napokban személyesen is kampányolt az ország egysége mellett. A különösen érdekes helyzethez hozzátartozik, hogy Carney maga is Albertában nőtt fel, miközben kormánya több olyan energetikai lépést tett, amelyekkel igyekezett enyhíteni a tartomány Ottawával szembeni elégedetlenségét.

Ha az igenek győznének, Alberta akkor sem válna egyik napról a másikra önálló állammá. A kanadai jog szerint hosszú alkotmányos és politikai tárgyalási folyamat következne, amelyben többek között az őslakos közösségek szerződéses jogait, a határokat, a pénznemet és a védelmi kérdéseket is rendezni kellene.

A hétfői szavazás így valószínűleg nem Kanada széteséséről dönt, hanem arról, mekkora politikai erőt képvisel ma az albertai elégedetlenség. És még ha az elszakadás most kisebbségi álláspont is, a kérdés jó eséllyel nem tűnik el a népszavazás másnapján.

Arra azért kíváncsiak volnánk, hogy milyen válogatott módszerekkel akadályozna meg a karhatalom egy hasonló népszavazást mondjuk a Csallóközben.

Forrás: MTI, P7