LAMPESZÓDA

Kereszténynek álltak a migránsok – az evangélium most a kitoloncolás elleni pajzs 2025. júl. 30.

Afgán menekültek keresztény hitre tértek – na nem azért, mert Jézus szólt hozzájuk, hanem mert így nem lehet őket kitoloncolni. 

Németországban újabb fejezetéhez érkezett az illegális migráció és a jogállami „rendszermeghekkelés” története. Négy afgán migráns – miután átszáguldott Svédországon és Hamburgon – végül Berlinnél kérte a „menedékjog új formáját”: 

keresztény hitre tértek, és egy templom falai közé menekültek. 

Igen, jól olvassák: templomi menedékjog – a XXI. században, az EU közepén. Persze arról megfeledkeztek, hogy a templom példának okáért Franciaországban nem számít menedékhelynek, hiszen márka elv hittársaik mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül mészárolnak le bárkit a szent falak között. 

Az úgynevezett egyházi menedékjog lehetővé teszi, hogy a templomok – főként a liberálisabb protestáns és katolikus felekezetek – ideiglenesen védelmet adjanak olyan migránsoknak, akiket a hatóságok már kitoloncolnának. A német állam – legalábbis egyelőre – tiszteletben tartja ezt, még ha jogilag nem is kötelező. Így vált a berlini Szentháromság templom kvázi „No Deport Zone”-ná. Hamburg eközben követeli a migránsok visszaszállítását – de Berlinnél megakadt a deportvonat.

A „megtérési hullám” Németbe' nem újkeletű:

több mint 6 000 esetben alkalmazták 2017 óta az egyházi menedéket – gyakran pont akkor, amikor már jött volna a repülőjegy hazafelé. Ezek között nem egy olyan eset is volt, ahol bűnözők, sikkasztók, vagy épp súlyos erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjai bújtak a feszület mögé.

És persze ne feledjük: a német egyházak éves támogatása 13 milliárd euróra rúg, amiben benne van az állami pénz is. 

A kérdés: vajon valóban Jézus nevében adnak menedéket – vagy csak jól jön az a bérleti díj?

Heiner Koch berlini érsek szerint „lelkiismereti kötelesség” az üldözöttek befogadása – akár szembemenve az állammal. Azt viszont már kevesen kérdezik meg: nem pont ezzel ássák alá a jogállamot? Egyre több német polgár érzi úgy, hogy a „keresztényi könyörületesség” hivatkozása alatt kiskaput építettek a törvények mellé – amit főleg a migránsok használnak ki.

Miközben a német templomok keresztelnek, a német polgárok inkább keresztet vetnek – a bevándorláspolitikára. Az evangélium hirtelen lett menedékjog-alap, a templom pedig migránsszálló. De vajon ez az evangélium szelleme – vagy a balos jogértelmezésé?

Keresztény hitre térni lehet szívből is – de amikor a deportálás előtti héten történik a csoda, az egy hangyányit gyanús. 

A hatóságok jogköre csorbul, a jogállam inog, az egyház pedig politikai szerepet vállal – a migránsok oldalán. Németország új dilemmája: templom vagy migránsszálló?

Nyitókép: AP