CINK

Ki fog gyógyítani tíz év múlva Dél-Szlovákiában? 2026. szept. 5.

Miközben Besztercebányán egyetemi kórház és a teljes értékű orvosi kar kialakításával próbálják hosszú távra biztosítani az egészségügyi szakember-utánpótlást, Dél-Szlovákiában továbbra is megoldatlan kérdés, hogy ki fogja ellátni a betegeket tíz év múlva. Szigeti Szilárd, a Magyar Szövetség egészségügyi szakpolitikusa szerint a régiónak nemcsak több pénzre, hanem saját, helyben felépített utánpótlási rendszerre lenne szüksége.

Szigeti szerint a besztercebányai döntés egy fontos felismerést tükröz: egy kórház önmagában nem elég. A korszerű egészségügyi ellátáshoz az infrastruktúra mellett orvosokra, ápolókra, egyéb egészségügyi szakemberekre, valamint oktatási és kutatási háttérre is szükség van.

Ha ezt az állam Közép-Szlovákiában felismerte, akkor a Magyar Szövetség szakpolitikusa szerint ugyanezt a logikát Dél-Szlovákiában is alkalmazni kellene.

Nem elég pénzt adni, szakembereket is kell képezni

A dél-szlovákiai egészségügy egyik alapvető problémája ugyanis nem pusztán a finanszírozás. Szigeti szerint regionális utánpótláspolitikára is szükség lenne.

Nyitrán már jelen van az egyetemi egészségügyi képzés, Komáromban pedig a Selye János Egyetem biztosít olyan felsőoktatási környezetet, amelyre építve új képzések is létrejöhetnének.

A szakpolitikus szerint érdemes lenne megvizsgálni magyar–szlovák nyelvű ápoló-, dietetikus- és egészségügyi szervezői képzések elindítását, amelyekhez a régió kórházai és rendelői biztosíthatnák a gyakorlati hátteret.

A gondolat lényege egyszerű: 

ha egy fiatal a saját régiójában tanul, ott tölti a gyakorlati idejét, helyi szakemberekkel alakít ki kapcsolatokat, majd ott talál munkát, nagyobb eséllyel marad a térségben.

Vagyis nem akkor kellene elkezdeni gondolkodni az utánpótláson, amikor már nincs elég orvos vagy ápoló, hanem évekkel korábban, még a képzés során.

Az egészségügyi középiskolák is kulcsszereplők

Szigeti nemcsak az egyetemi képzésben lát lehetőséget. A középiskolai utánpótlást is meg kell erősíteni.

Érsekújvárban és Dunaszerdahelyen ma is működnek olyan egészségügyi középiskolák, ahol magyar nyelvű képzés is elérhető. 

A szakpolitikus szerint ezek vonzerejét korszerű gyakorlati képzéssel és ösztöndíjakkal lehetne növelni.

Ez azért sem mellékes, mert az egészségügyben nem kizárólag orvosokra van szükség. Egy működő regionális rendszerhez ápolókra, dietetikusokra, egészségügyi szervezőkre és más szakemberekre ugyanúgy szükség van.

Az orvos ne adminisztrátor legyen

Szigeti szerint azonban önmagában a képzési kapacitások növelése sem oldja meg a problémát. Azt is át kell gondolni, hogyan használjuk fel az egészségügyi dolgozók idejét.

Az orvosok és ápolók ugyanis nemcsak a betegek ellátásával foglalkoznak: rengeteg időt visz el az adminisztráció és a bürokrácia. A Magyar Szövetség szakpolitikusa szerint ezen változtatni kellene.

A cél szerinte az lenne, hogy az orvos idejének minél nagyobb részét diagnosztikára és gyógyításra fordíthassa, az ápoló pedig minél több időt tölthessen a beteg mellett.

Komárom, Léva, Rimaszombat és Rozsnyó különösen érintett

A problémát az egészségügyi minisztérium adatai is jelzik. Szigeti arra hívja fel a figyelmet, hogy Komárom, Léva, Rimaszombat és Rozsnyó is azok közé a járások közé került, amelyek 2026-tól fokozott regionális támogatást igényelnek.

Ezt azonban nemcsak problémaként, hanem lehetőségként is lehetne kezelni.

A támogatások ugyanis szerinte akkor érnek igazán valamit, ha nem kizárólag a pillanatnyi hiányokat próbálják betömni velük. Hosszabb távon olyan regionális egészségügyi rendszert kellene kialakítani, amely képes saját maga kitermelni és megtartani a szükséges szakembereket.

A kérdés ezért valójában nem az, hogy lesz-e pénz az egészségügyre jövőre.

Hanem az, hogy lesz-e tíz év múlva orvos, ápoló és más egészségügyi szakember, akihez a dél-szlovákiai beteg egyáltalán fordulhat.

Szigeti Szilárd szerint erre a választ már most kell elkezdeni megadni: 

helyben kell képezni, támogatni és megtartani az egészségügyi utánpótlást.