CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Ki nyer ma? 2022. máj. 11.

Lassan harmadik hónapjába ér keleti határainknál a háború, és már most körvonalazódik, hogy ki lesz ennek az értelmetlen öldöklésnek az igazi nyertese.

Egy régi kínai mondás szerint az veszíti el az összecsapást, aki először üt. Ezzel a kijelentéssel csak részben tudok egyetérteni, hiszen egy háborúnak nem igazán vannak győztesei, sokkal inkább vesztesei: gyászoló és földönfutóvá vált családok, lerombolt otthonok és munkahelyek, tönkretett gazdaság és felperzselt föld marad csak hátra. A „győztes” oldalnak meg a háború után újjáépítés és az összomlott gazdaságból való kilábalás jut osztályrészül.

Nem lehetnek illúzióink, a jelnleg folyó háború ugyan hozhat katonai győzelmet egyik vagy másik oldalnak (egyelőre a támadók felé billen a mérleg nyelve), de 

ez csak pürrhoszi lesz, hiszen ami után következik, felér majd egy vereséggel.

Látva, hogy milyen szankciókat fogalmaz meg a nyugati világ az elmúlt időszakban, sejthető, hogy Oroszországnak évtizedekbe fog kerülni, míg visszatér arra a gazdasági növekedési pályára, amelyen a háború kirobbanása előtt áll. De ez a kijelentés ugyanúgy igaz a nyugati világra is, hiszen egy ilyen fontos partner elvesztése komoly érvágást jelent.

De akkor ki is az igazi nyertes? Hát a nevető harmadikként a háttérben megbújó Kína!

Emlékezzünk csak vissza, a 2022-es téli olimpia után megkötött kínai-orosz megállapodás készítette elő a jelen konfliktust. Csak az eddig nyilvánosságra került részletekből, illetve a két fél eddigi viselkedéséből nyilvánvaló, hogy komoly alku húzódik meg a háttérben, és ki tudja mi lehet még a titkos záradékokban, melyek megléte felől nem lehet kétségünk.

Aztá már eddig is tudtuk, hogy Kína hallgatólagosan támogatja Putyin nyugatot és az USA meggyengítését célzó törekvéseit, ráadásul a gazdasági embargó kijátszásából is oroszlánrészt vállal. 

Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az orosz olaj és földgáz Kínában kerül értékesítésre, illetve szállítóhajókra, hogy a fél világot megkerülve kössön ki az európai kikötőkben, némi felárért cserébe.

Miközben a nyugati világ jóemberkedésének köszönhetően megokszorozódott a normális élet ára, még a legnagyobb gazdasági riválist is kőkeményen megtámogatja: Oroszországnak van kinek eladnia a termékeit, és Európia is be tudja szerezni az embargó miatt hiánycikké vált, a nyugati gazdaságok számára nélkülözhetetlenné vált nyersanyagokat. 

Az orosz-ukrán konfliktus igazi nyertese tehát az a Kínai Népköztársaság, mely a kétezres évek elején meghirdette Kína évszázadát. Ennek nyitánya volt a Sencsou-5 űrrepülés, vagyig az első kínai asztronauta űrutazása 2003-ban és a pekingi olimpia 2008-ban. Aztán jött Afrika lassú felvásárlása, az USA-nak nyújtott hitelek tömkelege és az európai gazdaságba való beszivárgás.

A Római Köztársaság politikai krédója a divide et imperra, vagyis az oszd meg és uralkodj elve volt. 

Olybá tűnik, napjainkban Kínának sikerült leghatékonyabban alkalmaznia ezt a roppant hatékony módját a saját áldozatok nélküli világuralmi törekvéseknek. 

Nyitókép: Pexels/Pavel Danilyuk