AMMARHA!

Ki teszi rá a kezét a befagyasztott orosz vagyonra? 2023. dec. 30.

Az Egyesült Államok azt javasolta a G7-országok munkacsoportjainak, hogy vizsgálják meg a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának módjait 300 milliárd dollár értékben. 2024. február 24-ig meg akarnak állapodni.

A G7-csoportoknak ki kell dolgoznia az orosz vagyon elkobzásának gyakorlatával kapcsolatos jogi kérdéseket, valamint a kockázatok csökkentésének módjait – írta a Financial Times.

Az egyik fő kérdés továbbra is az, hogy a Biden-kormányzat egyoldalúan hozhat-e ilyen döntést. Ha nem is tehetik meg, a Financial Times már ki is jelentette, hogy meg kell tenni. 

Mint a The New York Times korábban megírta, Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azt mondta, hogy az orosz tartalékok elkobzása az amerikai kongresszus támogatása nélkül nem lenne törvényes. Az elkobzásukról szóló tárgyalások felerősödése azzal függ össze, hogy a Biden-adminisztráció képtelen volt meggyőzni a republikánusokat, hogy hagyják jóvá az Ukrajnának szánt további finanszírozást – fogalmaztak a lapnak nyilatkozó források.

Ivan Timofejev, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának igazgatója úgy véli, hogy a nyugati országok szankciós jogszabályainak az összehangolásának kérdése is aktuális, írta meg a Vedomosztyi. Jelenleg csak Kanadában van mechanizmus az orosz vagyon elkobzására. Az Egyesült Államokban ez a mechanizmus csak a büntetőügyekben érintett vagyonokra vonatkozik.

Washington egyelőre nem tudja elkobozni a befagyasztott vagyont – hangsúlyozta a szakértő.

Az Európai Unióban szintén jogi problémákba ütközik egy ilyen folyamat végrehajtása. Nehéz lesz konszolidálni az orosz vagyon elkobzására vonatkozó intézkedéseket, de a Nyugat aktívan dolgozik a probléma megoldásán – mondta Timofejev.

Az Egyesült Államok és szövetségesei közötti tárgyalások egyik résztvevője arról is beszélt, hogy fontolóra veszik annak lehetőségét, hogy a pénzt közvetlenül Kijevnek utalják át, vagy a pénzeket Ukrajnának nyújtott új hitelek fedezeteként használják fel.

Nem kizárt, hogy elkobzás esetén speciális alapokat hoznak létre, ahová ezeket a vagyontárgyakat át lehet utalni – véli Artem Kaszumjan, a Delcredere Ügyvédi Kamara szankciókkal foglalkozó ügyvédje.

Az USA korábban két lehetőséget javasolt: egy nemzetközi alapot vagy egy ukrajnai alapot – emlékeztetett a szakértő.

A nyugati országok által megvitatott lehetőségek között szerepel az európai pénzintézetekben tartott orosz eszközökből származó kamatok és egyéb bevételek felhasználása Ukrajna javára. Ezeket, vagy más elkobzott orosz vagyonokat részletekben nemzetközi pénzügyi struktúrákon, például a Világbankon keresztül is át lehet utalni – mondta Szerhij Glandin, a BGP Litigation megfelelőségi és szankciós jogi részlegének vezetője.

A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy az orosz személyek vagyonának elkobzása a nemzetközi jog, különösen Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának (17. cikk), az Emberi jogok európai egyezményének (az 1952. március 20-i egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke) megsértésével fenyeget. Ezenkívül az orosz személyek vagyonának elkobzása a tőkebefektetések kölcsönös előmozdításáról és kölcsönös védelméről szóló megállapodások megsértésével jár.

A sok jogi szöveg és álláspont után is egy e vége: az USA rátenné a kezét arra, amire csak lehet.