LIBERNYÁKULUM

Kiakadt az eurobaro(m)méter: valóban támogatják az ukránok megsegítését célzó uniós intézkedéseket az európaiak? 2023. febr. 23.

Még egy évvel az ukrajnai orosz invázió kezdete után is az Európai Unió tagállamai polgárainak többsége szolidáris az országgal, és támogatja az ukránokat támogató intézkedéseket. Ez derül ki az Eurobarometer csütörtökön közzétett legfrissebb felméréséből.

A felmérést január 12. és február 6. között végezték 27 uniós állam 26 468 állampolgárának válaszait felhasználva. Kimutatták, hogy a megkérdezettek akár 91 százaléka (a szlovákok 86 százaléka) egyetért azzal, hogy humanitárius segélyt nyújtsanak Ukrajnának, és 88 százalékuk (a szlovákok 81 százaléka) támogatja az ukrán menekültek befogadását.

Ez a két mutató igazából dícséretes, de ezen a ponton nagyjából ki is merül az a segítségnyújtás, ami nem súlyosan szembe például Szlovákia polgárainak érdekeivel. 

Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást a válaszadók 77 százaléka (a szlovákok 53 százaléka) helyesli, az orosz kormánytisztviselők, vállalatok és magánszemélyek elleni gazdasági szankciókat pedig a válaszadók 74 százaléka.

A szankciók bevezetését a szlovákok támogatják a legkevésbé – a megkérdezettek mindössze 49 százaléka ért velük egyet.

Ezen a ponton ugrik a majom a vízbe. Egy olyan országban, ahol az államfőtől kezdve a külügyminiszteren át egészen a hadügyminiszterig, Ukrajna, illetve a nyugati érdek az első, hogy gondolkodhatnak így a polgárok?

Vajon miért nem akarnak tönkremenni egy olyan háború miatt, amin az USA keres?

Mindenesetre bíztató, hogy Szlovákiában legalább a polgárok fele józanul gondolkodik. 

Az európaiak széles körben támogatják az orosz állami média, például a Szputnyik és a Russia Today blokkolását is (67 százaléka/a szlovákok 42 százaléka), valamint az Ukrajnának szánt katonai felszerelésszállítások uniós finanszírozását (65 százaléka/a szlovákok 38 százaléka).

A szlovákok tehát meghallgatnák mindkét fél propagandáját, aztán esetleg megtalálnák az arany középutat, persze ez nem lehetséges, hiszen az orosz véleményt csírájában elfojtják. A katonai felszerelések szállítását seMiGen támogatnák polgártársaink, de a hadügyminisztert ez különösebben nem érdekli...

Az uniós polgárok többsége (56 százalék) továbbra is elégedett az orosz invázióra adott uniós válasszal, míg a szlovákiai válaszadóknak csak 39 százaléka ért egyet ezzel.

Elég gyanús ez az 56%. Két dolgot jelenthet: vagy az uniós polgárok többsége – tudatosan vagy elvakultsága miatt – tönkre akarja tenni a saját életét, vagy az Eurobaromméter keverte úgy a lapokat, hogy csak meglegyen az az 56% százalék, amivel aztán lehet villogni. 

Ezzel összefüggésben az EU-ban élők 77 százaléka (a szlovákok 67 százaléka) támogatja a közös európai védelmi és biztonsági politikát. Az európaiak 80 százaléka (a szlovákok 66 százaléka) szerint jobban össze kellene hangolni az uniós országok katonai felszereléseinek beszerzését, és az európaiak 69 százaléka (a szlovákok 48 százaléka) úgy véli, hogy az Uniónak meg kell erősítenie a katonai felszerelések előállítására vonatkozó kapacitásokat.

Az uniós polgárok átlagosan 84 százaléka egyetért azzal, hogy az Uniónak minél hamarabb csökkentenie kellene az orosz energiaforrásoktól való függőségét. Szlovákiában azonban csak 55 százalék gondolja így (37 százalék ellenzi), ami a legalacsonyabb arány az EU-ban.

A megkérdezettek 86 százaléka (a szlovákok 77 százaléka) egyetértett azzal, hogy az EU-nak a megújuló energiaforrásokba való tömeges beruházásokkal kellene támogatnia a zöld átalakulást. Emellett az uniós polgárok 82 százaléka (a szlovákok 69 százaléka) egyetért azzal, hogy a tagállamok közösen vásároljanak energiát más országoktól a kedvezőbb árak biztosítása érdekében.

A felmérésből kiderült, hogy az európaiak az emelkedő árakat és az inflációt (32 százalék), a globális helyzetet (28 százalék) és az energiaellátást (26 százalék) tartják az EU előtt álló legfontosabb problémáknak. A szlovákok számára az emelkedő árak (65 százalék), az energiaellátás (32 százalék) és a gazdasági helyzet (21 százalék).

Az uniós gazdaság helyzetének megítélése nem változott 2022 nyara óta, a válaszadók 40 százaléka jónak, 51 százaléka pedig rossznak látja azt.

Ebben az összefüggésben az euró támogatottsága továbbra is nagyon magas az EU egészében (71 százalék), és még magasabb az euróövezetben (79 százalék).

Az európaiak optimisták az EU jövőjét illetően (a válaszadók 62 százaléka) - a válaszadók 47 százaléka bízik az EU-ban, 32 százalékuk pedig inkább a nemzeti kormányokban. Összességében az európaiak 45 százaléka pozitívan vélekedik az EU-ról, 36 százalékuk semleges, 18 százalékuk pedig negatívan.

Ha ezt az utolsót egy jó kis Sargentini-módszerrel összesítenénk, simán kijöhetne (36+18), hogy a válaszadók 54%-a negatívan vélekedik az EU-ról, hiszen nem pozitívan. A felmérés nyilvánvalóan Ukrajna további feltétel nélküli támogatása irányába nyomná a közvéleményt.

A kérdés csak az, mekkora válság kell ahhoz, hogy legalább olyannyira kitisztuljon minden tagállam lakosságának a feje, mint a szlovákoké?

nyitókép: P7

TASR/P7