7832

Kinek a koponyacsontját rejti a győri herma? 2026. júl. 29.

Szent László király 931 évvel ezelőtt, 1095. július 29-én hunyt el. Emlékét nemcsak tettei, hanem egy páratlan műkincs is őrzi. A herma, vagyis a mellszobor formájú ereklyetartó a szent koponyájának darabját foglalja magába.

László király 1077. április 25-én, testvére halálát követően lépett a trónra. A lovagkirály nemcsak sikeres hadjáratairól, hanem vasszigoráról is ismert. Nevéhez három törvénykönyv is köthető. Törvényeinek több mint fele a magántulajdon védelmével foglalkozott, és minden lopást kíméletlenül megtorolt. Akit lopáson értek, azt felakasztották. Ha a bűnös egy védelmet nyújtó templomba tudott menekülni, megúszta megvakítással, ám tízévesnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának. Liba- vagy tyúklopásért a tolvaj fél szemének kitolása járt, de mindennapos büntetésnek számított a kéz- vagy orrlevágás, valamint a nyelv kitépése is.

László éppen egy hadjáratra készült, amikor 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt. Az ekkor körülbelül 55 éves uralkodót először Somogyvárott, a bencés apátságban temették el, később azonban maradványait átvitték az általa alapított nagyváradi székesegyházba. A legenda úgy tartja, hogy a koporsót szállító kocsit húzó lovak emberi irányítás nélkül, maguktól indultak el Somogyvárról Nagyváradra.

Az uralkodót 1192-ben avatták szentté. 

Ekkor felnyitották a sírját, testét egy díszes új sírhelyre helyezték, a koponyáját azonban elválasztották a többi csonttól, hogy vallásos tisztelet tárgyává tegyék.

A szent koponyáját eredetileg egy fából faragott, fémlemezekkel borított ereklyetartóban helyezték el. Amikor ez egy 1406-os nagyváradi tűzvészben megsemmisült, csodával határos módon a koponyaereklyének nem esett baja. A ma látható, 14–15. század fordulóján készített gótikus herma egy ezüstből megformált, helyenként aranyozott ötvösművészeti remekmű. A megmenekült koponyát ebbe a finom sodronyzománc technikával díszített ereklyetartóba tették át. A kincset végül a török veszély miatt 1606-ban Náprági Demeter erdélyi püspök menekítette ki Nagyváradról. Az erdélyi püspök később győri püspök lett, így került a herma véglegesen Győrbe.

A hermát 2021-ben átfogó archeogenetikai és természettudományos vizsgálatoknak vetették alá, amelyek kétséget kizáróan igazolták az ereklye eredetiségét. A mérések megerősítették, hogy a hermában őrzött koponya valóban egy 11. század második felében élt, magas termetű férfié volt.

A genetikai tesztek bizonyították a dinasztikus Árpád-házi származást is. 

A kutatók Szent László teljes genomszekvenciáját hasonlították össze III. Béla király, Antiochiai Anna királyné, illetve egy harmadik Árpád-házi férfi (valószínűleg III. Béla unokája) genomadataival. A tudomány ma már tényként kezeli, hogy a győri herma valóban a lovagkirály földi maradványát rejti.

A győri Bazilika Héderváry-kápolnájában őrzött Szent László-herma a magyar ötvösművészet egyik legértékesebb remekműve, egyben a Szent Korona és a Szent Jobb mellett a harmadik legfontosabb nemzeti-vallási ereklyénk.



Nyitókép: Szent László király koponyaereklyéje (kép forrása: Magyarságkutató Intézet)