
LÓSZART, MAMA!
Klímarettegés indul!
2025. jan. 22.


Újabb muníciót adott Trump a klímarettegőknek.
Az USA ugyanis végleg kilépett a párizsi klímaegyezményből.
Indulhat az újabb klímahiszti!
De azért nézzünk kicsit a döntés mögé!
Az USA abból az egyezményből lépett ki, amely egyébként sem működött. Irreális számot határoztak meg eleve a másfél fokban. Mármint a hőmérséklet éves átlagszintjének másfél fokos emelkedési határának megszabásával.
A Portfólió-podcastban (egyébként ellenzéki ihletésű médiumról van szó) megszólaltatott szakember szerint ez már az elfogadás pillanatában is halva született vállalás volt.
Hiszen jelenleg olyan 3 fok körül lehetne megszabni a reális határt. Azaz az ipari forradalom idején mért szinthez képesti hőmérséklet-növekedési átlagszámot, amit úgymond nem lenne szabad a világnak szén-dioxid kibocsátás kapcsán túllépnie.
Az is érdekes tény, hogy a jelenlegi adatok szerint Kína a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, az USA pedig a második. De a jelenlegi állapot a szaki szerint a 40 évvel ezelőtti kibocsátást tükrözi.
Azaz történetileg egyértelműen Amerika a legnagyobb kibocsátó, mivel nem a jelenlegi számokat kell nézni hanem a 40 évvel ezelőtti kibocsátást, ahol Amerika toronymagasan vezetett.
Egy másik fontos dolog, hogy Amerikában a Trumpot támogató republikánusok szavazók nem igazán hisznek ennek a klímamaszlagnak.
Azt vallják, hogy nem a szén-dioxid kibocsátás okozza a klímaváltozást, hanem ez egy természetes folyamat.
Hiszen voltak a Föld történetében jégkorszakok, aztán felmelegedések, és akkor az emberek nem bocsátottak ki egyáltalán szén-dioxidot, legfeljebb az állatok, hiszen ember alig élt a bolygón.
Én magam sem tudok igazságot tenni e kérdésben. Vannak meggyőző érvek mindkét oldalon.
Például az alábbi videóban látható, hallható álláspont is releváns.
Ami a konkrét számokat illeti, az amerikai republikánusok 90%-a nem hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, míg demokraták 90%-a igen.
Úgyhogy ez a kérdés is bőven politikai témává vált, és az új elnök nyilván a saját elektorátusának szeretne kedvezni a döntéseivel.
Hasonló a helyzet Európában is. Az újliberális brüsszeli elit nyilván evangéliumként kezeli a Gréta-félék siralmait, míg a szuverenista nemzeti-konzi választók nem feltétlenül hisznek mindannak, amit a balliberális európai mainstream média állít.
Úgyhogy, sajnos, ez a szigorúan szakmai kérdés is átpolitizálódott, ami nem igazán jó. Az én megítélésem szerint sem.
Mindenesetre jó lenne két lábbal a földön állni, mert lehet a valóságtól elrugaszkodott vállalásokat tenni, de ha azokat az égvilágon senki nem tartja be, akkor miért pont a két nagy ország, az USA és Kína tartaná be, amelyek egymással ádáz gazdasági csatát vívnak? Ráadásul az Unió is szeretne újabban (Orbán Viktor EB-elnöki törekvéseinek is köszönhetően) némileg felzárkózni a két mogulhoz.
Ha pedig bármelyik nagy játékos emiatt fojtaná vissza a gazdasági fejlődést, az bizony alulmaradna.
(Mondjuk az Unió ezt már korábban – sajnálatos módon – megtette.)
Úgyhogy ez a való világ, kedves klímarettegők.
A realitás pedig makacs dolog.

Králik Róbert


