LIBERNYÁKULUM

Könyveket égettek Kanadában 2021. nov. 6.

Kanada le sem tagadhatná, hogy valaha francia gyarmat volt: nagyszabású irodalmi tisztogatást hajtottak végre Ontario tartomány délnyugati részének egyes francia iskoláiban, bizonyítva, hogy ők már nem azok, akik voltak. A Providence katolikus iskolatanács könyvtárából csaknem ötezer könyvet semmisítettek meg, amikről úgy nyilatkoztak, hogy nem megfelelő tartamúak és elavultak voltak.

Mindez 2019-ben történt, azonban csak most került nyilvánosságra. A Radio Canada úgy értesült, két évvel ezelőtt nagyszabású ünnepséget rendeztek az iskola diákjainak, majd előttük égettek el úgy harminc könyvet, szigorúan oktatási céllal. A hamut eltemették, majd fát ültettek a gödörbe. 

A gyerekeknek videót is készítettek, amiben elmagyarázták, miért volt szükség az amúgy barbár, de a szent cél érdekében megengedhető aktusra, hogy most eltemetik a rasszizmus, a diszkrimináció és a sztereotípiák hamvait, mindezt csak azért, hogy ők egy befogadó és élhető országban nőhessenek fel.

Hasonló szertartásokak az iskolatanács minden intézményében szerettek volna tartani, azonban a koronavírus intoleranciája miatt ezekre nem került sor. Az eredeti tervek szerint mind az ötezer könyvet hasonlóan égették volna el, de az ügyben eljáró tanács – akiktől a remek és előremutató ötlet is származik – attól tartottak, a szülők és a tanárok túlságosan felháborodnának. 

Az akció változatosságát látva a kommunista zúzdák gépkezelői megnyalnák mind a tíz ujjukat.

Az ötletgazda a – hogyhogynem – Kanadai Liberális Párt őslakosokkal foglalkozó bizottságának társelnöke, Suzy Kies, aki habár őslakosként definiálja magát, rossz nyelvek szerint nincsenek indián (mit kapok én ezért) felmenői. 

A párt közleménye szerint Kies csupán nem regisztrált őslakosként tartja számon magát – hát kik ők, hogy a valóság útjukba álljon?

A kiselejtezett könyvek jegyzékéről egy bizottság döntött, mely az iskolatanács tagjaiból és helyi őslakosokból áll. 155 művet selejteztek le, köztük szépirodalmat, képregényeket és enciklopédiákat is. 193 könyv esetében még nem döntötték el, kellően haladó-e. Összesen 4716 könyvtől tisztították meg a leendő kanadai értelmiséget.

Kies szerint minderre azért volt szükség, mert a szóbanforgó gyerekkönyvek lustának, megbízhatatlannak, részegesnek és ostobának állították be a kanadai őslakosokat, és ezek a sztereotípiák könnyen rögzülhetnek a könyveket olvasó fiatalok fejében, azoktól pedig aztán nehezen lehet majd megszabadulni.

A nem megfelelő könyvek között volt Hervé egyik műve, a Tintin Amerikában, amiben

a főhős azt mondja egy indiánra, hogy rézbőrű, ráadásul a rajzok sem stimmeltek, amik negatív színben tüntették fel az őslakosokat.

Az Asterix Amerikábant sem kímélték a cenzorok, a történetben szereplő indián lány sajnos miniszoknyát és mélyen dekoltált ruhát visel, ezért túlzottan szexuális tartalmú.

A Radio Canada szerint egyik szerzőt sem értesítették, hogy nem megfelelő tartalmú könyveket gyárt. Sylvie Brien, a The Indian College Affair című regény írója úgy nyilatkozott, döbbenten áll az ítélet előtt, ráadásul meg sem indokolták, miért zúzták be tiltották be művét. Az 1920-ban játszódó regényben egy tizenéves lány megvéd egy indián férfit, akit jogtalanul vádolnak meg azzal, hogy tüzet okozott. A Libraries and Archives Canada véleménye szerint egyébként semmilyen káros sztereotípia nem szerepel a regényben, ráadásul élethűen ábrázolja a korszak bentlakásos iskoláit.

(V4NA)