MAGYAR KÁRTYA
Korčok féle uszítás: Ne nézzenek a magyarok Szlovákiára, mint elszakított országrészre
2023. dec. 2.
Ivan Korčok korábbi külügyminiszter, aki versenybe száll az államfői posztért, bemutatta, milyen külpolitikai programmal kívánja megszólítani a választókat. A Magyarországgal kapcsolatos viszonyt a kiemelt ügyek között említette, de arról is beszélt, Szlovákiának a történelem jó oldalán kell állnia. Közli az ujszo.com.
Kedden Pozsonyban, szakmai közönség előtt beszélt arról, mik a külpolitika legfontosabb kérdései és ő milyen álláspontot foglal el ezekben. „Tanúi vagyunk annak, hogy a liberális demokrácia domináns szerepe visszaszorul és a szabad világ asszertív hatalmakkal kerül szembe, amelyek ki akarják magukat vonni a liberális nemzetközi rend alól” – mondta Korčok.
Az államfői pozícióból a külpolitikát három pillére, a szomszédságra, a szövetségességre és a partnerségekre szeretné alapozni.
Rámutatott, a szomszédsági kapcsolatok a régió stabilitásának alapja, majd a Csehországgal és Lengyelországgal való jó viszonyt említette. „De Szlovákia számára két kihívást is látok. Az egyik a Magyarországhoz fűződő speciális viszony” – mondta, és hozzátette, a másik a szomszédos Ukrajnában dúló háború. Korčok arról beszélt, Magyarország és Szlovákia viszonyában a közelmúltban volt példa feszült helyzetre, majd pedig a két állam egyszerűen nem vett tudomást azokról a dolgokról, amik feszültséget okozhatnak.
„Így például a magyar állam által Szlovákia területén megvalósított politikák bizonyos aspektusairól sem” – pontosította, és arra emlékeztetett, külügyi tárcavezetőként ezeket az ügyeket a magyar féllel való kommunikáció során ő a terítékre tette. Mindezt azért, hogy a kétoldali kapcsolatok visszatérjenek abba a formába, ahogy azt a két ország közötti megállapodás előírja. Úgy véli, a kérdéses ügyekben való hallgatást a magyar fél úgy értelmezte, nincs gond a szlovákiai tevékenységével. „Én tényleg nem gondolom, hogy a szlovák érdeket mindenáron csendre és nyugalomra kellene cserélni” – jelentette ki azzal, a két ország viszonyának a nemzetközi jogra kell alapulnia.
Ezen túl arról is beszélt, a szlovák-magyar viszonyban még mindig fontos szerepet játszik a történelem, amelyet a két fél különbözőképpen értelmez.
Korčok szerint az elmúlt harminc évben a magyar és a szlovák politikum is adós maradt azzal, hogy a saját országán belüli nyilvánossággal objektíven és a szomszéddal szembeni empátiával kommunikáljon a történelemről, és nem úgy, hogy az valamiféle belpolitikai mozgósítást szolgáljon. Úgy látja, az is hiányzik, hogy a két fél a történelemről és annak fájdalmas következményeiről kommunikáljon. „Ehelyett a saját sérelmeink átélésének lövészárkaiban ássuk el magunkat” – mondta, majd hozzátette: „Azt szeretném, és államfői feladatnak tartom, hogy tényleg kezdjünk el beszélni a közös történelmünkről, lépjünk egy olyan útra, amely egy ponton majd a történelemmel való közös megbékés gesztusához kell vezessen.” Korčok szerint a két népnek a történelmi Magyarországban való közös útját és az ezen az időszakban született sérelmeit kölcsönösen el kell ismerni. Úgy látja, mindennek a kijelentések szintjén kell kezdődnie.
„Ez azt jelenti, nem lehet a szomszédra, mint elszakított területre tekinteni. Amíg így értelmezi valaki a szomszédját, addig a történelem túszai leszünk” – jelentette ki.
Piros 7es
