LESZ, LESZ, LESZ

Kossuth Lajos és Széchenyi István születésére emlékezünk 2022. szept. 21.

A reformkor legfőbb politikai ellentétét és politikai csatározását gróf Szécheni István és Kossuth Lajos rivalizálása határozta meg. Míg előbbi a főnemességre hagyatkozva képzelte el az ország felemelését, addig utóbbi gyors és radikális átalakításokkal a köznépet akarta hatalomhoz juttatni.

1791. szeptember 21-én Bécsben látta meg a napvilágot az ország egyik leggazdagabb családjának sarjaként Széchenyi István, aki valóságos polihisztor volt, hiszen íróként, közgazdászkén és politikusként is maradandót alkotott. A Batthyány-kormányban közlekedési miniszterként dolgozott, ám még előtte hatalmas port kavart könyveivel, a Hitellel, a Világgal és a Stádiummal

Széchenyi a nézeteit nem csak a könyvlapokon keresztül osztotta, hanem saját vagyona jelentős részét az általa javasolt reformok megvalósítására szentelte.

A gróf Döblingben, egy idegszanatóriumban 1860. április 8-án önkezűleg vetett véget az életének. Temetésére a legnagyobb riválisa, Kossuth egy koszorút küldött, rajta az azóta elmaradhatatlan „A legnagyobb magyar” felirattal.

A fiatalabb és türelmetlenebb politikai generációt Kossuth Lajos képviselte a reformkorban, aki 1802. szeptember 19-én született Monokon. A ma már Turócszentmártonról elszármazó Kossuth család evangélikus köznemesi család volt. A reformkori politikus előbb országgyűlési tudósító volt, majd a Batthyány-kormányban pénzügyminiszter, aki a honvédség megteremtéséhez állította elő a szükséges pénzt. A szabadságharc kitörését követően a Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd Magyarország kormányzója lett.

A szabadságharc bukása után emigrációban élt, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Törökországban igyekezett szervezni az ellenállást és a szabadságharc újbóli kirobbantását. 

Végig ellenezte a kiegyezést, abban Magyarország sírjának megásását látta. Végül igaza is lett. 

Kossuth 1894. március 20-án, 91 éves korában halt meg Torinóban.