LIBERNYÁKULUM

Közel 3 milliárd euróért vett orosz LNG-gázt az EU az év elején 2026. jún. 29.

Miközben Brüsszel folyamatosan az orosz energiahordozókról való teljes leválásról beszél, a legfrissebb számok egészen más valóságot mutatnak. Az Eurostat és az Urgewald civil szervezet legújabb adatai szerint az Európai Unió tagállamai 2026 első negyedévében csaknem 3 milliárd eurót utaltak át Moszkvának cseppfolyósított földgázért, azaz LNG-ért. 

A statisztikák rávilágítanak arra, hogy Oroszország gazdasági büntetése a gázpiacon finoman szólva sem működik, hiszen az ukrajnai háború kirobbanása óta bevezetett szankciók ellenére a földgáz iránti európai kereslet 2023 óta nemhogy nem csökkent, de ismét emelkedő tendenciát mutat.

A helyzet iróniáját jól mutatja, hogy az orosz Jamal-projektből származó gázszállítmányok szinte kivétel nélkül európai kikötőkben kötöttek ki. A hajókövetési adatok szerint az EU az év első három hónapjában 69 szállítmány LNG-t importált ebből a forrásból, amiért pontosan 2,88 milliárd eurót fizetett, miközben a Jamal teljes exportjának 97 százaléka az unióba érkezett. Összehasonlításképpen Kína például mindössze januárban vásárolt két szállítmányt, februárban és márciusban egyet sem, ami azt jelenti, hogy Oroszország lényegében ugyanúgy és közel ugyanakkora volumenben exportál földgázt Európába, mint a háború előtt.

A havi lebontásból jól látszik a folyamatosság, hiszen januárban 25 szállítmány érkezett 811 millió euró értékben, februárban 21 szállítmány 741 millió euróért, márciusban pedig ismét 25 szállítmány futott be az európai kikötőkbe. Ez utóbbi hónapban azonban a kifizetések összege drasztikusan megugrott, és elérte az 1,33 milliárd eurót. Ennek a kiugró növekedésnek a közvetlen oka a közel-keleti geopolitikai feszültségek robbanása volt. Március 4-én ugyanis Irán lezárta a Hormuzi-szorost, miközben rakétatámadás érte a katari Ras Laffan LNG-komplexumot is, ami az ország exportkapacitásának 17 százalékát azonnal kiütötte. A kieső közel-keleti mennyiség miatt a világpiaci gázárak az egekbe szöktek, ez a pánik pedig váratlanul hatalmas extraprofitot hozott a Kreml konyhájára. Mivel a szállítási láncok átrendeződése hetekig tart, ennek a piaci sokknak a valós hatásai a második negyedéves importadatokban fognak még inkább megmutatkozni.

Bár az orosz LNG-behozatal stabilan tartja magát, az EU teljes energiaellátásában jelenleg az Egyesült Államok és Norvégia tölti be a főszerepet. Az uniós LNG-import oroszlánrészét, 57,4 százalékát az USA biztosítja, miközben Oroszország a második helyen áll 17,3 százalékkal, megelőzve a 6,6 százalékos Katart. A vezetékes földgáz terén Norvégia dominál 54,4 százalékkal, mögötte Algéria áll 18,5 százalékkal, míg Oroszország itt is jelen van 9,8 százalékos részesedéssel.

Ezzel párhuzamosan a kőolajpiacon az uniós import kiegyensúlyozott maradt a tavalyi havi átlaghoz képest, itt az Egyesült Államok, Norvégia és Kazahsztán a legfőbb partnerek. A friss statisztika mindenesetre újfent rávilágít a brüsszeli szankciós politika belső ellentmondásaira: miközben a politikai kommunikáció szintjén Oroszország teljes levágása a cél, a háttérben az európai gazdaság továbbra is milliárdos tételekben finanszírozza az orosz gázimportot.

Telex nyomán