ZSÍR

Krausz Ferenc: Több pénzt adunk vissza a magyar államnak, mint amennyit kaptunk 2026. szept. 1.

A Nobel-díjas fizikus szerint az Élvonal Alapítvány megszüntetésével egy olyan tudományos program zárult le, amelynek célja Magyarország nemzetközi kutatási versenyképességének erősítése, a tehetséggondozás fejlesztése és a külföldön dolgozó magyar kutatók hazatérésének ösztönzése lett volna.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szerint az Élvonal Alapítvány megszüntetésével egy olyan tudományos program zárult le, amelynek célja Magyarország nemzetközi kutatási versenyképességének erősítése, a tehetséggondozás fejlesztése és a külföldön dolgozó magyar kutatók hazatérésének ösztönzése lett volna. A kutató az Indexen közölt véleménycikkében hangsúlyozza:

az alapítvány megszüntetése politikai döntés volt, amelyet nem kíván minősíteni, ugyanakkor fontosnak tartja bemutatni a program eredeti céljait és válaszolni az elmúlt hónapok kritikáira.

Krausz úgy véli, az Élvonal nem egy új kutatóintézet létrehozását célozta, hanem egy olyan tudományos ökoszisztéma kialakítását, amely

összekapcsolja

• a tehetséggondozást,
• a csúcskutatást,
• a nemzetközi együttműködéseket és
• az innovációt.

A program révén a legtehetségesebb magyar diákok és kutatók közvetlen kapcsolatba kerülhettek volna a világ élvonalába tartozó tudományos műhelyekkel.

A szerző bírálja, hogy az alapítvány megszüntetéséről szóló döntés előtt szerinte nem volt lehetősége részletesen bemutatni és megvitatni a koncepciót a döntéshozókkal. Állítása szerint

több kritika félreértéseken alapult, például azon a feltételezésen, hogy az Élvonal párhuzamos intézményrendszert hozott volna létre, vagy hogy a program túlzottan szűk elitcsoportot támogatott volna.

Krausz Ferenc hangsúlyozza: a tervezett finanszírozás nemzetközi összehasonlításban sem számított rendkívülinek, mivel a támogatási szinteket olyan vezető kutatási programokhoz igazították, mint a német Max Planck Társaság vagy az amerikai Howard Hughes Medical Institute modelljei. Az első hatéves ciklusban 25 nemzetközi szintű tudásközpont, 50 kutatócsoport, valamint egy országos tehetséggondozási rendszer létrehozását tervezték.

A Nobel-díjas kutató kitér a pénzügyi vitákra is. Közlése alapján

az alapítvány működése során mintegy 398 millió forintot használt fel, miközben a támogatás döntő részét nem költötte el. A fel nem használt forrásokkal és azok kamataival együtt az alapítvány több pénzt fizet vissza az államnak, mint amennyit támogatásként kapott.

Kiemeli, hogy szándékosan kerültek minden olyan kötelezettségvállalást, amely korlátozta volna az új kormány mozgásterét.

Krausz állítása szerint az alapítvány rövid működése alatt már elindultak nemzetközi kutatási együttműködések, és több külföldön dolgozó, nemzetközileg elismert magyar kutató is érdeklődött a hazatérés lehetősége iránt. Emellett létrejött egy középiskolai tehetséggondozó hálózat is, amelynek résztvevői sikeresen szerepeltek nemzetközi diákolimpiákon.

Cikke végén a Nobel-díjas fizikus azt írja: az Élvonal Alapítvány megszűnt ugyan, de a mögötte álló célok továbbra is érvényesek. Szerinte

Magyarország tudományos fejlődéséhez elengedhetetlen a hosszú távú kiszámíthatóság, a nemzetközi színvonalú kutatási környezet és a tudománypolitika iránti bizalom helyreállítása.

Forrás: mandiner.hu