A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
NYITÓKÉP www airporthistory org

Kudarcba fulladt óriásprojektek – A kanadai szellemrepülőtér története 2024. febr. 10.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

Megesik, hogy a „merj nagyot álmodni” nem a meggondolandó tanácsok egyike közé tartozik. Ezt az értékes leckét több ország is a saját bőrén tapasztalta meg, amikor olyan óriásprojektbe vágta a fejszéjét, amely komoly mellényúlásnak bizonyult. A gigantikus pénznyelők gyakran egy-egy átgondolatlan tervezési hiba miatt végezték a süllyesztőben, napjainkban pedig mélabús magányban, elhagyatottan várják, hogy az időjárás viszontagságai, a vandalizmus és az idő vasfoga az enyészet és a feledés homályába taszítsa őket. Ez a cikk Kanada egyik legnagyobb invesztíciós baklövésének történetét meséli el.

Montreál-Mirabel nemzetközi repülőtér

A kanadai Montréal-Mirabel nemzetközi repülőtér évente 50 millió utas befogadására is alkalmas, ennek ellenére azonban 2004 óta egyetlen utasjárat sem szállt le a kifutóin. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a szellemrepülőtér létrejöttjének miértjéről, vissza kell ugranunk a 60-as, 70-es évekbe. 1960 környékén Montréalban hatalmas gazdasági fellendülés kezdődött.

A rengeteg beruházás hamar nemzetközi szintű várossá emelte Montréált, aminek következtében egyre több látogató érkezett a városba, különösen repülővel.

A szövetségi kormány kötelezte az európai légitársaságokat, hogy Montréal legyen az egyetlen kanadai célállomásuk, ami 15-20%-os éves növekedést eredményezett a város Dorval nevű repülőterének utasforgalmában. Félő volt azonban, hogy a Dorval egy idő után nem fogja tudni felvenni az iramot az utasok rohamosan növekvő számával. Éppen ezért elrendelték egy gigantikus repülőtér megépítését, amelyet röpke öt év alatt le is zavartak. A projekt összesen 500 millió kanadai dollárt emésztett fel, ami akkori viszonylatban óriási összegnek számított.

A Mirabelt óriás üdvrivalgás közepette, 1975-ben adták át és akkoriban a világ legnagyobb repterének számított.

1975-től 1997-ig minden Montréalba érkező és onnan induló nemzetközi járatnak (kivéve az Egyesült Államokból érkező és oda induló járatokat) a Mirabelt kellett használnia.

Wikipedia org

wikipedia.org

Eddig minden rózsásnak tűnik, nem igaz? Na, de akkor hol csúsztak el a dolgok? Hát ott, hogy a Mirabel és Montréal között csupán reptéri autóbuszokkal lehetett közlekedni, ami nem a legpraktikusabb módja az utazásnak. A plusz zötykölődés rengeteg időt vett igénybe, és kényelmetlen is volt, így a városba való bejutás igencsak körülményes művelete sok kíváncsi utas kedvét szegte. Tervben volt, hogy a repteret vonattal kötik majd össze a várossal, a projekt azonban nem valósult meg. Az emberek egy idő után átpártoltak Toronto repteréhez, ahonnan sokkal egyszerűbb volt bejutni a városba, a Mirabel tehát szép lassan elnéptelenedett.

Napjainkban csak teherforgalomhoz használják, valamint alkalomadtán amatőr go-kart versenyeket is rendeznek a milliódolláros kifutókon.

nyitókép: www.airporthistory.org

Sárai Erika

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!