Külföldi segélyek és fegyverek nélkül Ukrajna képtelen lenne a háború folytatására 2022. máj. 24.

Ukrajna… A harctéri eseményekről kissé régen írtam, így a mai poszt erre fókuszál. A nyugati véleménybuborékban továbbra is az a narratíva megy, hogy az oroszok donbaszi támadása kifulladt, és alig halad valamit előre, sőt az ukrán csapatok ellentámadásban vannak nagy veszteségeket okozva az ellenségnek.

Nos, én egy kicsit árnyaltabban látom ezeket a történéseket.

Először néhány gondolat a harctéri eseményeket befolyásoló körülményekről:

- Az orosz pusztítások következtében Ukrajna mára képtelenné vált arra, hogy önállóan a haderejét fenntartsa. A személyi tényezőket leszámítva szinte minden háborús erőfeszítése mögött külföldi segítség áll. Gazdasága, hadiipara oly mértékben van romokban, hogy a külföldi segélyek és fegyverszállítmányok nélkül harctéri veszteségeit nem tudná pótolni. Más megközelítésben:

a külföldi segélyek és fegyverek nélkül Ukrajna képtelen lenne a háború folytatására.

Üzemanyagkészlete elfogyott, egyetlen megmaradt olajfinomítóját lebombázták. Üzemanyagból a polgári lakosság ellátása is akadozik. Új katonai egységeket már csak a külföldi fegyverszállítmányokból tud felállítani.

- Az USA a héten 40 milliárdos csomagot állított össze Ukrajna háborús erőfeszítéseinek segítésére, illetve az EU, valamint más államok egyénileg is segítik Ukrajnát.

Hosszan elhúzódó háborúhoz azonban ez nem elegendő.

Épp ezért hibásnak tartom azokat az értékeléseket, amelyek szerint a hosszan elhúzódó háború Oroszországot fogja hamarabb kimeríteni – egyelőre azonban a tény az, hogy az orosz gazdaság ellenállónak bizonyult a szankciókkal szemben.

- A héten Ukrajna nyilvánosságra hozta a harci cselekmények katonai emberveszteségét. A számokból kiderül, hogy létszámvesztesége kb. azon a szinten áll, mint a becsült orosz veszteségek: vagyis 1:1-hez az arány. Ez nagyon messze van a korábban az információs háborúban sulykolt 1:3 veszteségaránytól. (Viszont teljesen egybeesik egyik korábbi posztomban közölt aránnyal). Ráadásul, szerintem fontos a veszteségek keletkezésének ideje: az oroszok a háború első hónapjában szenvedték el a legnagyobb veszteségeiket, az ukránok pedig most, a donbaszi hadműveletek idején. Kijevi hivatalos források szerint Mariupolt kb. 15 000 katonájuk védte. Ebből kb. 3200 fő eshetett fogságba – ebből következően

csak Mariupolban kb. 11 000 ukrán katona eshetett el - az ukrán hivatalos halálozási adatok kb. fele.

Szerintem az elesett ukrán katonák létszáma sokkal magasabb lehet, mint amit Kijev elismer.

- A hadifoglyok létszámáról nincsenek pontos és megbízható adatok. Egyes orosz források Mariupol előtt azt mondták, hogy kb. 4000 ukrán hadifogoly van. Ehhez most hozzá kell számolni a Mariupolban fogságba esett kb. 2450 főt. Azonban az azovsztali fegyverletétel előtt még kb. 1700 ukrán katona esett fogságba az Iljics művekben.

Vagyis orosz fogságban kb. 8500 ukrán katona lehet.

- Ukrajna teljes mozgósítást rendelt el, így már kb. 700 000 hadrafogható embere van (ám ők még nem katonák!). Az oroszok ukrán források szerint részleges és titkos mozgósítást hajtanak végre főként az Ukrajnával határos régiókban, illetve kényszersorozást Donyeck megyében és Luhanszk megyében. Ezek eredményeként az Ukrajnát támadó katonai csoportosítását kb. 60 000 fővel tudta növelni.

- Szólni kell a lengyel-ukrán kapcsolatok alakulásáról is, mivel a lengyel elnök épp ma tesz látogatást Kijevben. Zelenszkij törvényjavaslatot terjesztett elő a Radában a lengyel állampolgárok különleges jogi státuszáról Ukrajnában (hogy ez pontosan mit jelent, nem tudom). Ezzel párhuzamosan Duda lengyel elnök egy új lengyel-ukrán megállapodásra tett javaslatot a jószomszédi kapcsolatokról (tervezett tartalmáról egyelőre nem tudok semmit sem, egyelőre annyi információ jelent meg, hogy a lengyel-ukrán határ átjárhatóságának megkönnyítéséről van szó, mivel „a határok nem szétválasztanak, hanem összekötnek” – Duda). És mindezekkel párhuzamosan az oroszok két lengyel zászlóalj megjelenéséről tudósítanak Pavlográdban – megjegyezve, hogy nem tisztázott, vajon zsoldosokról vagy rendes katonákról van-e szó. (Remélem, hogy a hír kacsa, és lengyel barátaink nem hülyültek meg ennyire).

És akkor nézzük a konkrét harctéri eseményeket:

- Nyilvánvalóan a legfontosabb esemény Mariupolhoz kötődik: az Azovsztal acélmű föld alatti ellenállói magadták magukat (ukrán terminológiát használva megtörtént az evakuálásuk). 2439 katona és rendőr adta meg magát, akik rögtön hadifogságba kerültek. A hírek arról szólnak, hogy az Azov ezredhez tartozó személyeket kiszűrik, ők nem lehetnek hadifogolycsere alanyai, mert bíróság elé állítják őket. (Mellesleg bíróság: a héten Ukrajnában egy orosz katonát életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítéletek, mert parancsra agyonlőtt egy civilt).

Az Azov tagjai esetében kérdéses – és számukra létfontosságú -, hogy hol állítják bíróság elé őket. A magyarázat: Oroszországban nincs halálbüntetés, ám Donyeckben van.

- Harkov irány: az orosz csapatok hadműveleti védelemre rendeztek be és Harkovtól északra területeket ürítettek ki. Az ukrán csapatok előrenyomulása már veszélyeztette az egyik orosz utánpótlási vonalat, ezért az oroszok ellentámadásba mentek át és néhány ukrán települést visszafoglaltak. Az ellentámadásra azért is szükség volt, mert Harkovtól keletre az urkán erők hídfőt létesítettek a Szeverszkij Donyeck folyón és Izjum irányába veszélyeztették az orosz csoportosítás szárnyát. Az oroszok ugyan az ukrán hídfőt nem számolták fel, azonban az ukrán erők kisebb felderítő és szabotázs csoportokat hátrahagyva visszavonultak.

- Izjumi hídfő: az orosz csoportosítás hosszú szünet után mozgolódik. A lokális támadások célja nyilvánvalóan az, hogy az ukrán erőket lekössék és megakadályozzák őket abban, hogy a szeverodonyecki csoportosítás segítségére-felmentésére beérkezhessenek. Néhány kisebb katlant zártak, illetve bekerítésre törekednek pl. Liman esetében. Siker esetén nem lehetetlen, hogy Szlovjanszk térségébe akarnak kijutni.

- Szeverodonyeck irány: megkezdődött a városért a harc, a települést három oldalról az oroszok bekerítették,

az ukránok számára a visszavonulás egyetlen hídját a Szeverszkij Donyeck folyón felrobbantották.

A védők száma kb. 5000 fő. Súlyos városharc várható, és ha az ukrán erők nem kapnak visszavonulási parancsot, valószínűsíthető a megsemmisítésük.

- Popaszna irány: az egész frontszakasz első sikeres támadó művelete. A város elfoglalása után az orosz erők az ukrán védelem mélységébe törtek be, a betörés mélysége már eléri a 20 km-t. Ez a frontszakasz az ukrán védelem leggyengébb láncszeme, az orosz erők minden irányba támadnak. Ukrán források szerint az oroszok 10 zászlóaljharccsoportot vontak össze az áttörés sikerének kifejlesztésére. Bár a teljes ukrán haderő fele a Donbaszban van, nem valószínű, hogy az oroszoknak ezt a támadását meg tudják állítani. Bármit lépnek ugyanis, az oroszok izjumi csoportosítása azonnal közbe tud avatkozni.

- Donyeck irány: van lehetőség arra, hogy ebben az irányban is egy Popasznához hasonló sikert érjenek el az oroszok. 22-én este megtámadták Avgyejevkát, azonban ez inkább tűnik elterelésnek, mint valódi támadásnak.

- Zaporozsjei irány: viszonylag nyugalom van a frontvonalon. A védelemnek négy nagyon fontos támpontja van. Azonban ez egyben gyengeség is, mert bármelyik ellen indított súlyponti támadás sikere esetén a teljes frontvonal felbomlik.

- Herszon irány: Szerintem ebben az irányban az ukrán erők ellentámadásra készülnek. Krivoj Rogban egy új harckocsi dandárt alakítottak meg, kiképzésük most van folyamatban

(amerikai kiképzőket is azonosítottak a helyszínen).

A dandárt Lengyelországtól kapott nehéz technikával fegyverezték fel. Az eredetileg Ogyesszát védő gépesített lövészdandárt is az ukránok erre a frontszakaszra irányították át. Összesen az ukrán csoportosítás ereje elérheti az öt dandárt. Az ukrán ellentámadást biztosra veszem, idejét nem tudom, sikerében sem vagyok biztos.

nyitókép, fotók: Szabó József facebook-oldala

Szabó József facebook-oldala