A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
IMG 20230104 151559 1

Kuna. Kuka! 2023. jan. 5.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

A horvátokkal szembejött az euróvaloság.

Akkora az elégedetlenség az új ojrós árak láttán, hogy még csak pár napja van náluk a közös európai pénz, de már most a pokolba kívánják. Mivel a boltosok zöme nem akar bajlódni a régi, kunában meghatározott árak pontos (egy euró 7,5345 kuna) átszámításával, ezért kerekít. És, nyilván nem lefelé.

Így például a legnépszerűbb horvát téli gyümölcs, a mandarin ára egyik napról a másikra 12 kunáról két euróra, vagyis átszámítva 15 kunára nőtt.

A heves vérmérsékletű balkániak nem is rejtik csalódottságukat véka alá. A kormányuk immár kénytelen karhatalmi megtorlással fenyegetőzni a rend fenntartása érdekében. De ezzel csak azt érik el, hogy a nép idejekorán megutálja az új, sárgacsillagos birodalmat.

A mi utunk hosszabb volt e felismerésig.

Felülnézetből ez egy szép történet. Lehetne. Hiszen az eurózóna egy új taggal köszönthette az új évet. Horvátország a 20. ország, amely bevezette az eurót. A piros-fehér pepitások 2013-as uniós csatlakozása után most csatlakozhattak a határok nélküli schengeni térséghez is, amely immár 26 országot tömörít, és 420 millió európainak teszi lehetővé, hogy szabadon mozogjon az övezet tagországai között. Ez így a világ legnagyobb határok nélküli övezete.

Akármennyire is csalódtunk az Unióban, illetve az immár bizonyítottan korrupt és irányunkban (magyarok irányában) látványosan előítéletes brüsszeli elitben, a schengeni övezet azért egy komoly pozitívum.

A közös pénz is az lenne, ha a kereskedők ne próbálnának a váltáson és az átálláson nyerészkedve masszívan árakat emelni. Az átállás napjaiban, és sajnos azóta is. Lassan, sunyin, de permanensen.

Most meg pláne!

Mert most a fösvénység finoman becsomagolható az általános inflációs mizériába, ami Európa naivabb felén eladható a háborús gazdaság traumájaként. Orosz bűnként.

A mi, ötvenes generációnk javarészt még mindig koronában számol. De nem szabad, mert akkor hármasával szedhetnénk a vérnyomásgyógyszert meg az idegnyugtató pilulákat.

Gondoljunk csak bele! Az euró előtt egy kávéházi hosszú presszó 17-22 korona volt.

Most 55-70!

És ez csak a luxuscikknek számító fekete. Egyes élelmiszerek, napi szükségleti cikkek, építkezési anyagok, szolgáltatási és energiatételek még ennél is durvább mértékben növekedtek.

Pedig, állítólag soha nem látott jó világ volt az elmúlt bő egy évtized.

A horvátok sem fogják a régi pénzüket egy darabig elfelejteni. Meg főleg a kunás árakat nem.

Az átmeneti időszakban, január 15-ig még használható is náluk a kuna, bár aki a régi pénznemben fizet, az már euróban kapja meg a visszajárót. Ezt követően június 30-ig bármely horvát postahivatalban, 2023 végéig pedig bármely horvát bankban még vissza lehet váltani a kuna-bankjegyet és érmét.

De aztán viszlát, kuna, do viđenja!

"Horvátország az az ország, amely a legtöbbet profitálhat az euróövezethez való csatlakozásból" - jegyezte meg Boris Vujcic, a horvát központi bank elnöke az euró bevezetése előtt.

Makrogazdasági szempontból tényleg profitálhat az euró bevezetésével az ország, amely, bevételeit tekintve, nagymértékben támaszkodik az idegenforgalomra. Az ország GDP-jének több mint 20%-át adja a turisztikai iparág.

Az odalátogató turistáknak pedig vélhetően tényleg jó lesz, hogy a pénzváltók nem élősködhetnek már rajtuk, meg egy nyugatinak az ottani eurós árak sem tűnnek majd vészesnek.

De ahogy azt mi már sokéves tapasztalatból tudjuk, a kisember számára jócskán megdrágul majd az (eurós) élet. Aminek aligha fognak örülni.

Sőt, már most sem örülnek. Nagy is az áremelkedés miatti feszkó a foltos dalmaták és a nyakkendő hazájában. Pedig ez csak a kezdet.

A nagy kérdés tehát az, hogy egyáltalán jó vagy nem jó az euró? Kell vagy nem kell?

E kérdések megválaszolása Magyarország szemszögéből is fontos. De mint szinte mindenben, ez ügyben is megoszlanak a szakértői vélemények. Sokan azt mondják, hogy az euró a horvát gazdasági stabilitás és biztonság időszakát fogja meghozni, különösen mivel az infláció Európa-szerte szárnyal, míg mások szerint ez csak a nagyobb országoknak, például Franciaországnak és Németországnak kedvez.

Nem akarok döntőbíró lenni, de az átlagember prizmáján nézve a dolgot, én az utóbbi véleménnyel értek inkább egyet.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!