CINK

Lakás 30 ezer euróért? Igen, van ilyen – de könnyen sokkal többe kerülhet 2026. szept. 14.

30 ezer euróért lakást venni Szlovákiában? Elsőre hihetetlenül hangzik, mégis vannak ilyen ajánlatok. Az árverésre kerülő ingatlanok azonban nem feltétlenül jelentik az ingatlanpiac főnyereményét. A végső árhoz ugyanis hozzájöhet a felújítás, az esetleges tartozás, a jogi költség és számos olyan kiadás, amellyel a vásárló első pillantásra nem számol.

A lakásárak az elmúlt időszakban olyan szintre emelkedtek, hogy egy saját otthon megszerzése sok fiatal számára egyre nehezebb feladat. Nemcsak Pozsonyban drágultak az ingatlanok: a lakhatási válság fokozatosan a szlovákiai régiókban is érezhetővé vált.

A magas árak mellett ráadásul a banki finanszírozás feltételei sem könnyítik meg a vásárlást. A vevőnek rendszerint saját forrással is rendelkeznie kell, ami sok család számára komoly akadályt jelent.

Nem meglepő tehát, hogy egyre többen keresnek alternatív megoldásokat. És ekkor jönnek szembe a 30 ezer euró körüli lakások.

30 ezer euróért tényleg lehet lakást venni?

Igen. Legalábbis első pillantásra. Az ilyen ajánlatok között találhatunk árverésre bocsátott ingatlanokat, amelyek kikiáltási ára jóval alacsonyabb lehet a környékbeli lakások piaci áránál.

Egy 30–33 ezer eurós ajánlat egy olyan piacon, ahol egy hasonló lakás ára akár ennek a két-háromszorosa is lehet, természetesen azonnal felkelti a figyelmet.

Csakhogy a kikiáltási ár nem feltétlenül az az összeg, amennyiért a lakást végül megszerezzük. Az árverésen ugyanis több érdeklődő is licitálhat. Ha pedig sokan szeretnék ugyanazt az ingatlant, az ár gyorsan emelkedhet.

A 33 ezer eurós kezdőárból könnyen lehet 40 vagy 50 ezer euró. És ezzel még mindig nem értünk a történet végére.

A 30 ezres lakás könnyen 60–70 ezerbe kerülhet

Az árveréses ingatlanoknál nem szabad pusztán a licit végösszegét nézni. A teljes költséghez hozzá kell adni a felújítást, az esetleges jogi és adminisztratív költségeket, a tulajdonjog vagy a kapcsolódó jogok átruházásának költségeit, valamint az előre nem látható kiadásokra félretett tartalékot.

Tegyük fel, hogy valaki 33 ezer eurós kikiáltási árról indul, és végül 45 ezer euróért nyeri meg az árverést. Ezután kiderül, hogy a lakásra 15 ezer eurót kell költeni. Ehhez hozzáadódik még néhány ezer euró egyéb kiadás és egy biztonsági tartalék. A végén már 60–65 ezer eurónál járunk.

Ez még mindig lehet jó üzlet – de csak akkor, ha egy hasonló lakás a környéken ennél jóval többe kerül. Ha például egy hasonló, beköltözhető lakás 90–100 ezer euróba kerül, akkor az árverés valóban jelentős megtakarítást jelenthet. Ha azonban a szabadpiacon 65–70 ezer euróért is találni hasonló ingatlant, akkor az egész árverés értelmét veszti.

Nem biztos, hogy maga a lakás kerül a vevő tulajdonába

Az árveréses lakásoknál van egy másik fontos részlet is, amelyet sok vásárló könnyen figyelmen kívül hagy. Szövetkezeti lakás esetében ugyanis nem feltétlenül magát az ingatlant vásároljuk meg úgy, ahogy egy hagyományos adásvételnél.

A vevő a szövetkezetben fennálló tagsági jogokat szerezheti meg, amelyekhez a lakás használatának joga kapcsolódik. Ez nem csupán jogi különbség. Hatással lehet a finanszírozásra, a lakás későbbi értékesíthetőségére, illetve arra is, hogy mikor és milyen feltételekkel kerülhet a lakás a vevő személyes tulajdonába. Ezért mielőtt valaki licitálni kezd, pontosan tudnia kell, mit vásárol meg a pénzéért.

A felújítás lehet a legnagyobb csapda

Az árverésre kerülő lakások sokszor nem véletlenül olcsók. Gyakran elhanyagolt vagy eredeti állapotban vannak, és előfordulhat, hogy évek óta nem végeztek rajtuk komolyabb felújítást.

Egy régi konyha vagy fürdőszoba önmagában még nem jelent tragédiát. Sokkal nagyobb problémát jelenthet az elektromos hálózat, a vízvezetékek, az ablakok, a fűtés vagy más szerkezeti elemek állapota.

És vannak olyan problémák is, amelyek egy rövid megtekintés során nem feltétlenül láthatók. Szükség lehet például fertőtlenítésre vagy kártevőirtásra is. A vásárlónak ezért nem szabad abból kiindulnia, hogy „30 ezerért lakást találtam”.

A helyes kérdés inkább az: Mennyibe kerül majd a lakás akkor, amikor ténylegesen beköltözhetek?

A tartozásokat is ellenőrizni kell

Az egyik legkellemetlenebb meglepetés az lehet, ha a lakáshoz valamilyen pénzügyi kötelezettség kapcsolódik. Szövetkezeti lakásnál például fennállhat még az adott lakásra jutó beruházási hitel.

Ezért az árverés előtt meg kell vizsgálni, hogy van-e tartozás, milyen összegű, és pontosan kit terhel. Nem elég tehát megnézni az árverési hirdetésben szereplő összeget. A vásárlónak azt is tudnia kell, hogy a leütési áron kívül milyen további fizetési kötelezettségek merülhetnek fel.

A legnagyobb ellenség néha maga a licitáló

Az árverés pszichológiája sem elhanyagolható. Amikor valaki már hosszú ideje keres lakást, majd végre talál egy számára megfelelőnek tűnő ingatlant, könnyen érzelmileg kötődni kezd hozzá.

Ekkor jöhet a gond. „Még egy ezrest ráteszek.” „Már csak egy licit.” „Nem hagyom, hogy más vigye el.” Így a vásárló könnyen túllépheti azt az összeget, amelyet eredetileg még jó üzletnek tartott.

Ezért az árverés előtt meg kell határozni a saját maximális vételárat. És ha a licit ezt eléri, ki kell szállni. Nem számít, hogy mennyire tetszik a lakás.

A 30 ezer euró csak akkor jó ár, ha a végén is az marad

Egy árveréses lakás lehet valódi lehetőség. Ha például egy 100 ezer euró értékű lakás teljes költsége az árverés után 65–70 ezer euró, akkor már van értelme vállalni a plusz kockázatot.

De ha a végén 90 ezer eurót költünk rá, miközben egy hasonló lakást 95 ezerért megvásárolhatnánk a szabadpiacon, akkor aligha beszélhetünk jó üzletről.

Az árverés tehát nem attól lesz jó vétel, hogy 30 ezer euróról indul. A döntő kérdés az, hogy mennyi lesz a teljes költség a végén.

Kinek lehet jó választás?

Az árverés inkább annak lehet megfelelő, aki rendelkezik saját forrással, van tapasztalata az ingatlanpiacon, és képes alaposan ellenőrizni a kiszemelt ingatlant.

Befektetők számára is érdekes lehet, különösen akkor, ha a piaci árhoz képest jelentős kedvezményt sikerül elérni. Első lakásként azonban érdemes óvatosnak lenni.

Egy fiatal vásárló gyakran a vételár nagy részét hitelből finanszírozza, és kevés pénze marad váratlan kiadásokra. Egy árveréses lakásnál viszont éppen ezekből lehet több.

Mit kell tehát ellenőrizni licit előtt?

Mielőtt valaki egyetlen euróval is licitálna, érdemes ellenőrizni:

• pontosan milyen tulajdonjogot vagy használati jogot szerez;
• van-e az ingatlanhoz kapcsolódó tartozás;
• milyen állapotban van a lakás;
• mennyibe kerülhet a teljes felújítás;
• milyen további jogi és adminisztratív költségek merülnek fel;
• mennyi egy hasonló lakás valódi piaci ára;
• és mindenekelőtt: mi az a maximális összeg, amelynél már nem éri meg tovább licitálni.

A 30 ezer eurós álom lehet valóság – de nem mindenáron

A 30 ezer eurós lakás jól hangzik, és valóban lehet olyan árveréses ingatlant találni, amelyből megfelelő számolással kiváló vétel születhet.

De az olcsó kikiáltási ár önmagában semmit sem garantál.

A vásárlónak nem azt kell néznie, hogy mennyire olcsón indul az árverés, hanem azt, hogy mennyi lesz a lakás teljes ára a felújítással, tartozásokkal, jogi költségekkel és minden egyéb kiadással együtt.

Ha ez az összeg még mindig jelentősen elmarad egy hasonló lakás piaci árától, akkor valóban érdemes lehet licitálni.

Ha viszont a végén már ugyanott vagyunk, mint egy hagyományos lakásvásárlásnál, akkor a 30 ezer eurós álom könnyen egy sokkal drágább történetté válhat.