ITT A PIROS, HOL A PIROS
Lakossági államkötvény
2024. okt. 11.
Az illetékes szlovák minisztérium az Adósság- és Likviditáskezelő Ügynökséggel karöltve tegnap bejelentette, hogy elindítja (a Fico kormányfő által korábban beharangozott, valószínűleg a magyarországi példa által inspirált) Lakossági Államkötvények nevű projektet.
Az államadósság szanálásának és diverzifikálásának eme lehetőségéről beszéltek a szakemberek az alább megtekinthető sajtótájékoztatón. Ami, így első hallásra elég tudálékos megfogalmazásnak tűnik, de valójában csak annyit takar, hogy az állam a saját polgárai felé lenne szívesebben eladósodva (legalább részben), mint a más országok, illetve külföldi nagybankok és globális befektetési alapok irányába.
Azaz az állam adósságlevelek formájában az emberek befektetései által (is) finanszírozná az ország költségvetési hiányát, ami az éves mintegy 2,7 milliárd eurós konszolidációs csomag elfogadása után is bőven az Európai Unióban és főleg az euróövezetben elvárt 3 százalék felett lesz.
Így úgy döntöttek, hogy a lakosság számára is lehetővé teszik, hogy államilag garantált kötvényeket vásároljanak minimálisan ezer euró alapösszegben. És, nyilván, ennél nagyobb tételben is, aki meggengedheti magának. A lényeg, hogy az összeg az ezer eurós alapösszeg szorzója legyen.
A kamat - az elhangzottak alapján - nagyjából az állam által a bankok és az egyéb intézményi befektetők számára a hazai és nemzetközi aukciókon kínálthoz lesz hasonló. A kamat (a kötvényeket esetében a kamatot kuponnak mondják) pontos százalékát egyelőre nem számszerűsítették.
Fontos különbség azonban, hogy a banki kamatokhoz és más értékpapírok hozamához képest nem fogja az állam megadózni a nyereséget. Legalábbis ezt ígérik.
Fontos információ még az is, hogy a szlovák kereskedelmi bankokban lehet majd megvásárolni a államkötvényt. Egyelőre három bankkal van megállapodásuk, de vélhetően több szlovákiai székhelyű bank is értékesíteni fogja a lakossági államkötvényt.
Az ügymenet pedig viszonylag egyszerű. El kell menni a bankba, nyitni kell ott egy személyes befektetési számlát (ha még nincs ilyenje az ügyfélnek) és jelezni, hogy a bank brókercége milyen összegű kötvényt vásároljon meg a lakossági megbízó részére. Aztán már csak várni, hogy évente egyszer befusson a számlára az ígért kamatkupon fix összege.
A kötvény egyébként a másodlagos értékpapír-piacon a két, illetve négy éves lejárati (a kötvények estében maturitási) idő eltelte előtt is eladható (a kötvény aktuális értékén). Ha ez megtörténik, akkor a kamat sem veszik el, az alikvót (időarányosan járó) éves kupon is kifizetésre kerül az állam részéről. De azt is tudni kell, hogy a teljes befektetett alapösszeg visszafizetésére a befektető csak a lejáratkor jogosult.
Közben az alap 1000 eurós érték csökkenhet is!
Például, ha korábban szeretnénk értékesíteni a papírt, mert hirtelen szükségünk van a pénzre, azt csupán annyiért tudjuk eladni, amennyiért egy másik potenciális vevő azt hajlandó megvenni. Azaz a kötvény aktuális árfolyamát a kínálat, illetve a kereslet alakulása szabja meg.
Ha valakit érdekel a dolog, mert kevesli az egy-két százalékos banki kamatot, annak talán vonzó lehet ez a fajta befektetési forma, amely elméletileg száz százalékosan biztonságosnak mondható, hiszen az ember adósa maga az állam.
Igaz, láttunk mi már karón varjút, azaz tudjuk, hogy voltak már a világtörténetben államcsődök is...
Mondjuk, az euróövezet tagjaként Szlovákiát talán az ilyen sors nem fenyegeti, holott Görögország is az volt, mégis kis híján bedobta a törülközőt.
Persze az is igaz, hogy az Európai Unió - mindnyájunk kárára - megmentette Görögországot.
Ha tehát valakit érdekel az ilyen fajta befektetés, és szeretne a szlovák állam úgymond részvényese, illetve hitelezője lenni, akkor nosza, irány a bankja! Hamarosan lehetőség nyílik immár erre is. Szlovákiában is.
Králik Róbert



