ZSÍR

Látványos meteorhullás várható a hétvégén 2024. máj. 4.

Az év egyik leglátványosabb meteorrajában gyönyörködhetünk majd a hétvégén. A hullócsillagok látszólag a Vízöntő csillagképből ömlenek majd az égboltra, ott lesz ugyanis észlelhető a raj középpontja.

Az Éta Aquaridák csillaghullása május 4-éről 5-re virradó éjszaka, hajnali 3 és 4 óra között éri el a tetőpontját.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatója szerint a csillaghullás csúcsán az óránként felvillanó meteorok száma akár a hatvanat is megközelítheti.

A csillaghullás idején megfigyelhető meteorok rendkívüli sebességgel, nagyjából 66 km/s-es sebességgel érkeznek, és hirtelen fékeződnek le a Föld légkörébe érve. A csillagvizsgáló közleménye szerint szerencsés körülmény, hogy a Hold épp újhold fázisban lesz, tehát fénye nem nyomja majd el a hullócsillagzáport.

Az Éta Aquaridák forrása a Halley-üstökös, az egyetlen olyan üstökös, amelyet egy ember élete során két ízben is megfigyelhet a Föld felszínéről. Az égi jelenségről készült első történelmi feljegyzés feltehetőleg Kr.e. 240-ből származik.

38 éve, hogy a Halley-üstökös utoljára áthaladt a Naprendszer belső terében, és legközelebb csak 2061-ben teszi majd tiszteketét. Ez a híres égi vándor tehát nagyjából 75 év alatt kerüli meg a Napot. A Föld pályája évente kétszer is megteszi a Halley-üstökös pályáját, ezzel pedig két meteorrajjal is megajándékoz bennünket:

az október végi Orionidákkal, és a május elején felbukkanó Éta Aquaridákkal.

Egy hullócsillag a Naprendszerben keringő kis szilárd részecskék és a Föld légkörének kölcsönhatásából keletkezik. Ahogy az adott üstökös halad, részecskék válnak le belőle, amelyek egy része bejut a Föld légkörébe. A közegellenállás hatására a külső rétegük felizzik, majd pedig párologni kezd.

Az, amit mi a Földön hullócsillagnak érzékelünk, nem más, mint az ioncsatorna, amely a kozmikus sebességű test és a levegő részecskékéinek ütközéséből keletkezik.

nyitókép: Tengyart - Unsplash

Sárai Erika

forrás: svabhegyicsillagvizsgalo.hu