LESZ, LESZ, LESZ

Králik Róbert: Letörölnék még a térképről is Komáromot 2023. ápr. 15.

"Demokrata" cancel culture?

Az új megyei a járási felosztás, amit a Mikulec-féle belügyminisztérium javasol, hagy némi kívánnivalót maga után. Hogy finom és kellően píszí legyek. Legalábbis magyar szemszögből feltétlenül.

Egyelőre ez szerencsére csak törvénytervezet, sőt még talán az sem. Csak egyfajta vízió, de már így is kellőképpen kinyitja a legtöbb jóérzésű magyar ember zsebében azt a bizonyos "bicsagot".

Persze a minisztérium volt annyira rafkós, az oszd meg és uralkodj, vagy a komcsik által is előszeretettel praktizált szalámi politika szellemében, hogy azért 1-2 aknát hagyott nekünk is, magyaroknak, a járások kapcsán.

Mert, ha ránézünk erre az felosztásra, ugye akik a sági vagy a párkányi körzetben élnek, laknak azok talán örülhetnek annak, hogy önálló járásként funkcionálhatnak tovább, illetve a rimaszombati régió is talán jól járna. Meg megmaradna a Nagykürtösi és Losonci járás is, és a keleti végeken is valójában talán elfogadható így ez a javaslat. De sajnos a tömbben, ahol a legtöbben élünk, és ez a Csallóköz, illetve a Duna mente, bizony messze nem!

Mi ezzel a felosztással nem lehetünk elégedettek. A somorjaiak is duzzoghatnak, de például engem, komáromiként, ennek láttán egyenesen kiver a víz.

És értem én azt, hogy lehet, hogy Érsekújvárban és környékén örülnének annak, hogy ők lennének a járásközpont, de ebben az esetben a felvidéki összmagyar szempontnak illene felülírnia a szűkkeblű provinciális gondolkodást. Mivel ez szerintem - és haragudjon rám érte, aki akar - olyan paradoxon, mintha mondjuk Pest Vármegyének Vác lenne a központja. Én nem akarom természetesen megbántani az újváriakat, de azt talán ők sem tagadják, hogy a Felvidék központja, kulturális és történelmi szempontból, Komárom.

Sőt, gyarkan mondják egyenesen a Felvidék fővárosának vagy Mekkájának is.

Úgy, ahogy senki nem vitatja, hogy Dunaszerdahely a Csallóköz fővárosa, Komárom a Felvidéké!

És most jön a csavar. Az egymással viaskodó, nyűglődő, magát demokratának, sőt magyarbarátnak mondó bukott, immár csak ügyvivő mikuleci, hegeri, matoviči hatalom akarja Komáromot még a térképről is letörölni?

Erre nincs jobb szó, mint a szégyen!

Ez szerintem teljes mértékben elfogadhatatlan, és hasonlóan érezhetnek a mátyusföldi magyarok is, hiszen ezzel Sellyét és Galántát is ellehetetlenítenék.

A megyék kapcsán pedig még ennél is nagyobb a gyalázat. Nemhogy nem lenne megyeszékhely Komárom, ahogy azt már számtalanszor igényelte a magyar politikai képviselet, méginkább feldarabolnák a Csallóközt, illetve a Duna mentét.

A legsovinisztább slotai, mečiari hagyaték szellemében.

Úgy gondolom, hogy most jött el az idő, amikor határozottan azt kell mondanunk, hogy nem!

Határozott nemet kell mondanunk erre a tervezetre, és igent arra, hogy legyen saját megyénk.

Legyen legalább egy többségében magyarlakta megye! Hogy azt Duna Menti, Komáromi vagy Déli megyének fogják-e hívni, az teljesen mindegy.

De még jobb, ha kettő lesz. Mondjuk egy komáromi és egy rimaszombati székhelyű megye. Ahogy azt a képen berajzoltam.

Mert, ha a minisztérium abban gondolkodik, hogy lenne egy Északi, egy Nyugati egy Középső és egy Keleti megye, akkor ennyi erővel miért ne lehetne Déli megye is? Sőt, Dél-nyugati és Dél-keleti megye is?

Ja, mert ott a magyarok esetleg többségben lennének? Vagy, ha nem is többségben, esetleg egy picivel jobb pozícióban? Na, ezért!

Nos, bármi is lesz a sorsa a Szövetségnek szeptember harmincadika után, ebben az egy kérdésben nem tágíthat!

Tisztességes járás- és megyehatárokat akarunk!

Azaz, akarunk két saját megyét! Az egyik Szenctől Nagykürtösig, a másik pedig Losonctól egészen Nagymihályig terjedne. Nekünk ez miért nem jár? Ha azt mondják, hogy történelmi régiókban meg kulturális és gazdasági kötelékekben gondolkodnak. Ezen felül az etnikai szempont miért nem lehetne mérvadó?

Ha elvárják a lojalitást, akkor adniuk is kell valamit!

Az önkormányzati önrendelkezés nekünk is jár! Ez egy elbitorolhatatlan nemzetközi demokratikus alapjog. Jogos igény arra, hogy a saját dolgainkat a saját, etnikai régióinkon belül intézzük.

Ennek a feltételnek a Szövetség programjában ugyanolyan kitételként kellene szerepelnie, mint Matovičnál a választási ötszáz euró.

Azaz a Szövetség nem társulhat egy olyan kormányba, amely a mi általunk javasolt megye- és járásrendezést el nem fogadja.

Kész, ennyi. És punktum.