MAGYAR KÁRTYA

Lezárult a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság 15. ülésszaka 2024. ápr. 10.

Befejeződött a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság 15., hosszúra nyúlt ülésszaka, a következő kezdeményezés joga a szlovák félnél lesz – közölte Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság társelnöke, miután szlovák kollégájával, Miroslav Mojžitával aláírta a tárgyalásokat lezáró jegyzőkönyvet szerdán Budapesten.

Kalmár Ferenc felidézte, hogy 2022-ben kezdték el a tárgyalásokat, de voltak olyan pontok, amelyeket akkor nem tudtak lezárni, tavaly pedig a szlovákiai „kormányzati problémák miatt” voltak kénytelenek halasztani, közben azonban több egyeztetés is történt, melyek során sikerült véglegesíteni a szöveget.

A jegyzőkönyv aláírása azért fontos, mert az bekerül a két kormány elé, amelyek megtárgyalják a javaslatokat - hangsúlyozta a magyar társelnök. Hozzátette, a magyar kormány akciótervet készít a jegyzőkönyvnek megfelelően, amely megjelenik a Magyar Közlönyben, és „szlovák oldalon is intézkedik a kormány a dokumentum alapján a kisebbségek helyzetének javítása érdekében”.

Kalmár Ferenc a jegyzőkönyv tartalmáról elmondta, 

a vegyes bizottság nagyra értékelte a szlovák kisebbségi alap létrehozását és működtetését, valamint azt, hogy a szlovák kormány elállt attól, hogy ezt az alapot egy másikba beolvassza. Örömmel üdvözölték továbbá a Csemadok-törvényt.

Régóta húzódó problémának nevezte a kormánymegbízott a kassai Rovás Egyesület székházának kérdését, és közölte, ebben az ügyben a bizottság azt javasolja a szlovák kormánynak, hogy az érdekelt felek bevonásával készítsen olyan javaslatot, amely mindkét fél számára elfogadható.

Megegyeztek továbbá abban, hogy a szlovák állam folytatja a tárgyalásokat a református egyházzal az 1940-es években történt ingatlan kisajátítások ügyében, amelyek nem restitúciós törvények hatálya alá estek – folytatta Kalmár Ferenc.

Bejelentette: a szlovák állam biztosítja, hogy a komáromi Selye János Egyetem támogatásának „mértéke és szintje ne csökkenjen”. Abban is megállapodtak, hogy Rázga Pál lelkész vitatott emléktáblájának sorsát a szlovák és a magyar evangélikus egyház tárgyalásaira bízzák.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban a szlovák fél javaslata nemzetközi jogi szakértők bevonása volt a tárgyalásba

– mondta a kormánymegbízott.

Üdvözölte az új szlovák kormány, illetve Peter Pellegrini elnök nyilatkozatait, 

amelyek alapján Szlovákia belépett a szuverenista, békepárti országok csoportjába. Úgy gondoljuk, hogy ennek köszönhetően még a Beneš-dekrétumok aktuális alkalmazásának a kérdéskörét is tovább tudjuk majd tárgyalni

– fogalmazott Kalmár Ferenc.

Beszélt arról is, hogy a Beneš-dekrétumok kérdését és a kettős állampolgárság ügyét másként látja a két fél. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos földelkobzásokról megjegyezte, 2019-ben hatszáz ilyen határozat ment ki a földalaptól. 

Meg kell felelni a 21. századi, uniós jogrendszernek, az emberi jogoknak – szögezte le Kalmár Ferenc. Úgy vélte, az új szlovák kormánnyal mindkét oldal számára megfelelő megoldás születhet.

Miroslav Mojžita, a bizottság szlovák társelnöke kiemelte, az államközi szerződés 1995-ös aláírása óta már 15-ször tudtak megbeszéléseket folytatni a nemzetiségi kérdésekről, és a kormányok mindig végre is hajtották azt, amiben a bizottság megállapodott.

A bizottság munkáját alapvetően meghatározza a szerződés, amely szerint,

ha a nemzetiségeinknek szeretnénk jót tenni, akkor fontos, hogy együttműködjünk, párbeszédet folytassunk az ő érdekükben

– hangsúlyozta Miroslav Mojžita.

Kitért arra: a magyar fél „rendkívül nagylelkűen állt hozzá ahhoz, hogy egy volt templomot kulturális célokra átépítsenek a szlovák kisebbség érdekében”. Megjegyezte ugyanakkor, 

fontosnak tartja, hogy Magyarországon javuljon a szlovák oktatás minősége, mert jelenleg akik szlovák nyelven végzik itt a középiskolát, azoknak még legalább egy év szlovákiai tartózkodásra van szükségük, hogy tökéletesítsék a nyelvtudásukat.

Miroslav Mojžita elkötelezettségét fejezte ki a vegyes bizottság munkájának folytatására, ami álláspontja szerint most már inkább a konformitásról, minőségi elmozdulásról szól, hogy 

minél konfortosabban érezzék magukat a kisebbségek és ne zavarják őket apró problémák.

Magyarország és a szomszédos államok között a rendszerváltozás után, az 1990-es években kétoldalú szerződések jöttek létre, amelyek alapján a hat ország mindegyikével kisebbségi vegyes bizottságok alakultak. A bizottságok deklarált célja, hogy az egymás területein élő nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben konszenzust alakítsanak ki, és olyan célkitűzéseket dolgozzanak ki, amelyek javítják e kisebbégek helyzetét. Magyarország és Szlovákia 1995-ben írta alá a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződést, a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság alapító ülésére 1999-ben került sor.

Forrás: MTI