A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Miningchina 800x445

Limbó helyett kriptóláz 2022. máj. 23.

A bányászat régen kemény fizikai munka volt, manapság , sokak számára, már inkább csak költséges játék.

Vannak azonban olyanok is, akiknek a bányászat mégiscsak munka, vállalkozás, főállású pénzkereseti tevékenység.

Gondolom, kitalálták. A bitcoinról van szó. Ami napjaink talán legmegosztóbb pénzügyi, befektetési és lassan társadalmi dilemmája.

Egyes guruk digitális aranyként aposztrofálják, amely hamarosan leváltja a papírpénzt. Más befektetői mogulok pedig pálcát törnek felette, és egyszerűen semminek, lufinak tartják.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy én tudom, hogy mi az igazság, illetve, hogy mi lesz a bitcoin sorsa. Ezért, egyelőre nem állnék az egyik oldalra sem, de konzervatív értékrendű emberként, ma inkább az utóbbi vélekedéssel érték egyet.

Ettől függetlenül még az első verzió is megvalósulhat. Nincs kristálygömböm, és, amint mondják, jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó.

De mi is az a bitcoin? Ha valaki nem tudná, egyszerűen elmagyarázva kb. olyasmi, mintha mondjuk tíz könyvelő leülne egy szobában és mind a tíz felirná egy füzetbe, hogy XY adott XZ-nek egy eurót. Ez lenne a könyvelési adatlánc (blockchain) első sora. Majd jönne a következő sor, ahol XB adna egy eurót XC-nek. Mind a tíz könyvelő felirná ezt az adatsort is. Mind a tíznek ugyanaz a két tranzakciós adatsor szerepelne a füzetében.

Vagyis nem egy könyvelést vezet egy könyvelő, hanem tíz könyvelő vezet azonos könyvelést tíz példányban. Ezért biztonságos. Mert egy könyvelést könnyű meghamisítani, de tíz könyvelést, amit tíz különböző helyen őriz tíz különböző ember, már sokkal nehezebb.

Ezt a számítógépek világa előtt is meg lehetett volna csinálni, de gondoljunk bele, hogy milyen lehetőségeket nyújt az effajta biztonságos adattarolásra a mai, internetes, számítógépes, felhős kibervilág.

Itt már nem tíz könyvelő könyvel, hanem milliók, milliónyi szuperszámítógépen, amelyek alkalmasak a könyvelésre, amit manapság bitcoin-bányászatnak hívunk.

A bitcoin (és minden más kriptocoin) alapja az imént leírt könyvelési adatsor (a blockchain), amely úgymond emlékszik minden tranzakcióra a kezdetektől egészen máig. Azért olyan drága, hardver- és energiaigényes a „bányászat”, mert ez az adatlánc egyre hosszabb és egyre több számítási kapacitást igényel az adatsor ellenőrzése és minden újabb adásvétel utáni felülírása minden számítogépen, amely úgymond könyvel.

De azáltal kellően biztonságos is. Mert nincs az a kormány vagy hatalom, amely felső utasításra manipulálhatná vagy megmasíthatná a könyvelést.

Azaz, csalás kizarva.

Ráadásul a bekönyvelhető adatsorok száma véges, ezért a bitcoin is egyszer elfogy. Nem bányaszható ki több. Betelnek a könyvelők füzetei.

Az alkotó, a bitcoin atyja (állítólag egy japán programozó) határozott így. Az okot nem tudni. De tény, hogy már csak mintegy tíz százaléknyi bitcoin hever parlagon. Ennyit lehet még úgymond kibányászni, megszerezni.

És sokan, sok helyen, szinte ipari méretekben bányásznak. Legtöbben az Amerikai Egyesült Államokban (30% körül), majd jön Kína (cca. 20%), Kazahsztán (cca. 10%) - ezek is javarészt kínaiak, majd Kanada és Oroszország következik a sorban (5-6% körül).

Úgyhogy nemcsak a bitcoin árának növekedésére spekuláló sokmilliós kisbefektetői kereslet, hanem az a tény is hajtja fel az árat, hogy a készlet véges.

Mint az igazi aranynál, abból is csak annyi van, amennyit megtalálnak és képesek valóságosan kibányászni a Föld gyomrából. Annyi eltéréssel, hogy az létező, megfogható anyag. Tehát van. A bitcoin viszont csak virtuálisan létezik. Azaz nincs.

Ez a veszély benne. Ezért olyan ingadozó az árfolyama, mert a világ még nem döntötte el végérvényesen, hogy van-e, vagy nincs.

Persze, amíg valaki hajlandó érte pénzt vagy más ellenértéket adni, addig valós értéket képvisel, de mindez csak egyfajta közmegegyezés. Amíg valamelyik ország hivatalosan nem vállalja fel a fedezetét, mint a nemzeti bankok a papírpénzét, addig a bizonytalanság is fennáll és a bitcointulajdonosok sem alhatnak nyugodtan.

Igaz, eddig nekik áll a zászló. Mert ez a „semmi” ért már közel 43 ezret is. Most 28 ezer körül mozog, de a kérdés az, hogy meddig.

Az egyik rizikófaktor a kriptobányászat magas energiaigénye. Ez manapság, a háború által kiváltott energiaválság idején, fontos szempont. Továbbá az a tény is bizonytalanságot gerjeszt, hogy az anonim bitcoin a feketepiac, a darknet, a bűnözők és terroristák kedvelt valutájává vált. A biztonsági szempontból bekemenyitő kormányok ezt sem biztos, hogy sokáig elnézik majd.

A kérdés tehát az, hogy érdemes-e bányászni, megvenni, befektetésként megtartani? Bevallom, nem tudom a valaszt.

Manapság csak egyvalami biztos, mégpedig az, hogy minden bizonytalan.

nyitókép: bitcoinbazis.hu

Králik Róbert